Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Lukinich Imre: Magyarországi ál-Rákócziak / 321–334. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 333 et promii in sportsa ex altissima aula imperatoria megköttve voltak, eleget tettem és ezeket a' feltételeket minden oldalról az egész Császári Fenséges Udvar és Bécs fő Városának tudtára betelyessedtem, mind a' Tisztségeket, Honores és a Jusaikat, mellyekel Rákóczy Ferencz Herczeg ősapám élt, megnyertem és sajátaimnak tettem, úgy hogy ezek most már (exceptis in scusu legum patriarum amissis) proprietatem meam et familiae meae indubiam cum supraattacto legato constituant. Minekutána azonban adig taceo de indignissimo tractamento Viennaf experto et directe in mei Vienna abactionem et taliter premiorum emeritorum denegationem praedelecto, taceo item de juribus, mellyek eránt egy részbe itt sub •/. párban mellékelt Folyamodást

38 az ő Fenséges Császári Királyi örökös Fő Herczeg Magyar-Országi Nádorához, Nagy Méltóságú Fő Rendek és a' Tekintetes Karok és Rendekhez az édes Atyám Rákóczy időbbs (így!) András Bómai Sz. Birodalmi és Erdély-Országi Herczeg benyújtót, nem is a' Kegyes Királyi meghívó Levelet (ben. Regales) a* mostani Ország Gyűlésre kaptam, tehát a' Tekintetes Karok és Rendekhez előtt aval az alázatos kérései esedezem, ö Császári Királyi Felséged ara megkérni, hogy Ö Felsége az én megtagadásával megnyert Jusainak és leginkább a' fentemlített hagyománynak kiadássát kegyesen elrendelni és engemet a' mostani Ország Gyűlésre is meghívni K. méltóztassék. Ki egyébiránt Tekintetes Rendek magas Kegyeibe alázatosan ajánylott öröklök. Pozsonyban 1844 Esztendőben. 19. Septembris. Tekintetes Karok és Rendeknek alázatos szolgája Vadaszkerti Rákóczy Josef mp. Romai Sz. Birodalmi és Erdély Országi Herczeg. Kívül: Tekintetes Karok és Rendekhez alázatos folyamodássá bentnevezetnek.

29 Ez iratokból kitűnik tehát, hogy a folyamodók családjuk őséül II. Rákóczi Ferencnek egy állítólagos Ádám József nevű fiát tekintették, akit a Lengyelországba induló fejedelem a szepesmegyei Hamis- (Hadus-) falván lakó egyik hívének gondviselésére bízott s aki azután felnevelkedvén, „Madács, vagyis Madacsek felvett név alatt" családot alapított, melynek egyenes leszármazottai a fentebb közölt folyamodvány szerzői is. Bár a folyamodók bizonyos önérzettel hivatkoznak okleveles történeti adatokra, melyek részint a vatikáni, részint más levéltárakban őriztetnek, II. Rákóczi Ferenctől való leszármazásuk a mesék országába tartozik. A folyamodók egyike által felpanaszolt rideg bécsi elutasítás is csak természetes következménye volt ezen egyáltalában nem vitatható ténynek. Mindaz, amit Rákóczi családi viszonyairól tudunk,

30 teljesen kizárja annak a lehetőségét, hogy Rákóczinak 1711-ben „csecsemős fia" lehetett volna, hiszen feleségé28 A két előbbi iratra vonatkozik. 39 Az iratok fogalmazványai Orsz. Levéltár. Lymbus. 30

V. ö. Thaly K.: A Rákóczi-ház utolsó tagjairól. Turul. 11. (1884.) 92.1.