Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Lukinich Imre: Magyarországi ál-Rákócziak / 321–334. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 329 azok, akik ilyen cédulákat felmutatnak előtte, gazdag juta­lomban fognak részesülni. A beszélgetés után a jászdózsai kápolna irányában eltávoztak anélkül, hogy közelebbi cél­jaikról nyilatkoztak volna. 20 A nyomozás azt is kiderítette, hogy ez a társaság többhelyt, így Visznek heyesmegyei falu­ban is megfordult, hol azonban a gyermekek az öreget nevet : séges fejdísze miatt kigúnyolták. ' Nem is hitt nekik senki a hivatalos jelentés szerint, kivévén a szem- és fültanuként szereplő Iványi nevű disznópásztort, aki a fenti beszélgetést széltiben-hosszában elmesélgette, miért is a falu népe őket gúnyból Mátyás király örököseinek, Rákóczi katonáinak csúfolta. 3 kétségkívül azért, mert egyes helyeken Rákóczival való azonosságukat hangoztatták és bizonyítgatták. 23 A nyomozás szálai Rozsnyóig vezettek, hol Császár Jakab személyében megtalálták a „trónkövetelőit, akit ter­mészetesen azonnal elfogtak, majd Árokszállás községbe szállítva, szembesítettek az ottani lakosokkal; az öreg nem tagadott, tekintettel azonban arra, hogy közismert elmebajos volt, szabadon bocsátották. Másik két kísérője, Császár György és annak János nevű fia, egyelőre nem volt letartóz­tatható, mert tartózkodási helyük ismeretlen volt, az elfoga­tási parancsot azonban kiadták ellenük. Nem kerülte el a büntetést Iványi disznópásztor sem, aki az öregtől hallott dolgok elhiresztelése miatt szintén börtönbe került; reá vonatkozólag József császár személyesen akként intézkedett, hogy amennyiben katonai szolgálatra alkalmas, soroztassék be, ellenkező esetben szigorú megintés után bocsáttassák szabadon.' 24 Rövidebb-hosszabb fogságot szenvedett ez alka­lommal több kunszentmártoni lakos is, akik egy gyalog­katonával beszélgettek, „aki is Túrán látta volna Rákóczit", de akik „amiket a gyalogkatonátul hallottak", elmulasztot­ták hivatalos helyen megjelenteni. 25 A felsorolt esetek igazolják azon korábbi megállapítá­sunkat, hogy Rákóczi neve és egyéniségének jelentősége még a XVIII. század végén sem tűnt el a magyar köztudat­ból, s hogy a bécsi udvar éppen erre való tekintettel tartotta szükségesnek mindenkor a legszigorúbb óvóintézkedések 20 Species facti, Orsz. Levéltár > Kanc. osztály. 2600/1781. sz. 21 Pethes András 1781 május 12-i jelentése. Eredetije Orsz. Levéltár. Kanc. oszt. 2810/1781. sz. 23 Fentebb idézett Species facti előadása szerint. U. o. 23 Kis Mátyás 1781 május 6 ról kelt jelentéséből következik. Eredetije Orsz. Levéltár, Kanc. osztálv. 2810/1781. sz. 24 1781 május 3. Eredetije Orsz. Ltár, Kanc. osztály, 2600/1781. sz. 25 Kis Mátyás id. jelentése 1781 május 6-ról. Eredetije u. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom