Levéltári Közlemények, 1. (1923)
Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Lukinich Imre: Magyarországi ál-Rákócziak / 321–334. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 325 felvilágosításokat s a választ a reá várakozó futárral haladéktalanul Kassára küldötte. 10 A válasz a titokzatos ügyre végre fényt derített. A bárónő jelentéséből ugyanis kitűnt, hogy a kérdéses lengyelnek neve Grabkowsky Ignác, aki anyai ágon távoli atyafiságban áll egyik-másik lengyel főnemesi családdal, s aki anyjára való tekintettel a korábbi években huzamosabb időt töltött a bárónő vejénél, báró Balnál Baligródban, utóbb magánál a jelentést tevőnél is; minthogy azonban folytonosan hazudozott s egyébként sem volt kifogástalan életű, a bárónő kiadta az útját, s azóta tartózkodási helye nem volt előttük ismeretes. 11 Most azonban, a kamara átirata kapcsán, felhasználta az alkalmat arra is, hogy Grabkowskyt tettének oktalanságára s arra figyelmeztesse, hogy miután anyja szeretetét könnyelműségével már előbb elvesztette, igyekezzék legalább őszinte vallomással ós bűnbánattal szabadságát visszanyerve, új életet kezdeni. 12 A nyomozás adatai, melyeket a kirendelt bíróság természetesen sietett a vádlottal közölni, nem hozták zavarba a leleplezett Grabkowskyt; annyit beismert ugyan, hogy Grabkowskynak is hívják, de vitatta, hogy emellett jogosan viselheti a Szembek nevet is, mert e két család közös eredetű; az, hogy ő Andrássy bárónő előtt csak Grabkowskynak hivatta magát, még nem bizonyítja azt, hogy a Szembek név használatára nincs feljogosítva; arról sem tehet, hogy a Szembek-család tagjai családjuk leszármazását ós elágazását nem ismerik. Egyébként most is hangoztatja, hogy Trsztena helységben Rákóczi György nevét csak tréfából, a kocsmában jelenlevő egyik részeg paraszt kérdésére vette fel, mert látta, hogy a paraszt örömmel hallja a Rákóczi nevet („libenter nomen Rakoczianum audiat"), s mert így azt remélte, hogy könnyebben juthat át útlevél és pénz nélkül Lengyelországba; pusztán ebből az indokból használta e nevet a plébános előtt is; eZt igazolja az az eljárása, hogy akkor, midőn ily módon végre sikerült Lengyelországba eljutnia, a parasztnak a leghatározottabban kijelentette, hogy ő nem Rákóczi fia. Mindamellett Reviczky János Ferenc koronaügj^ész, mint a vád képviselője, a felhozott mentségek és magyará10 A kassai' kamara 1735 június 3-i válasza. Egykorú másolatban Orsz. Levéltár. Helytartótanácsi oszt. 11 Rovna > 1735 május lOről. Egykorú másolatban az 1735 okt. 25-i jegyzőkönyvben. Orez. Levéltár. Helytartótanácsi oszt. 12 Ugyanazon napról kelt levél Grabkowskynak. Egykorú másolatban u. o.
