Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A tarcali királyi uradalmi és kincstári szőlő keletkezése / 248–277. o.

A TARCALI KIR. URAD. ÉS KINCSTÁRI SZŐLŐ KELETKEZÉSE 265 tár,

113 mely összeg lényegesen kevesebb a Grassalkovichtól eredetileg remélt 100.000 írtnál

119 s ez az összeg sem tekinthető tiszta bevételnek, minthogy abból a kincstárnak 10.330 frt-nyi készpénzkiadása levonandó. A Grassalkovich-féle terv végrehajtása, melynek folytán a királyi kincstár a számos, szétszórtan fekvő s 1749-ben összesen 189.728 frtra becsült

120 szőlők helyett két nagykiterjedésű, 1764-ben együttesen 287.360 frtra becsült szőlő tulajdonosa lett, még akkor is előnyösnek tekintendő, ha a befolyt készpénzösszeg számításba nem vétetnék. Az egész hosszadalmas műveletnek pontos mérlegét azonban nem lehetséges megszerkeszteni. Ezt nemcsak az adatok hiányossága gátolja, mely különösen a Szent Teréz-hegyi szőlőnél mutatkozik, hanem az a körülmény is, hogy a csere és adásvételi szerződések nagy részénél időleges vagy örökös dézsmamentesség adatott, melynek értékét ma már megállapítani nem lehet.

121 * * * A hegyaljai szőlők eladásának és megszerzésének ügyébe, melyet az 1748. évi királyi rendelet kifejezetten Grassalkovichra bízott, 1763-ig a bécsi udvari kamara nem avatko118 A tényleg befolyt összeg, mivel késedelmi kamat is fizettetett, természetesen nagyobb volt. A számadatokra vonatkozólag lásd az I—III. táblát. — Grassalkovich 1764 ben jelentette a királynőnek: „Quod pro divenditis vineis illis sparsis et non necessariis ultra 70 m. fi. proeurata eint." (CH, Litt, praes. Grassalkovich 1764 febr. 28.) 119 CH, Prot. sess. cons. 1749. p. 386. — A bevenni remélt 100.000 frt.-ból Mária Terézia rendelkezése szerint gróf Grassalkovichnak 84.000 frt. volt kifizetendő (CH, Ben. res. 1750 jan. 29, — 1751 nov. 4, — nov. 29, — 1753 márc. 15, — Exp. cam. 1751 nov. P. 2. — Lymbus I. 118. 1750 jan. 29 ről Grassalkovich levele). Ez az összeg a kamarelnöknek kártalanítás címén utaltatott ki azokért a birtokokért, melyeket ő a modenai herceg 1742 ben elkobzott uradalmából 1744 ben vásárolt és amelyeket utóbb az acheni béke értelmében a herceg tulajdonába vissza kellett bocsátani (CH, Ben. res. 1749 jan. 29.). Az eladott szőlők vételárából az 1752. év elejéig összesen 43.933 frt bevételeztetett. Ebből Grassalkovichnak két 15.000 frt.-nyi követelése fejében 21.069 frt., Barinyay kamarai tanácsosnak 27.000 frt.-nyi követelése fejében 7000 frt. és báró Péterffynek s báró Sándornak 753 frt. fizettetett ki, a pozsonyi vár javítására pedig 1251 frt. fordíttatott. A maradék 13.858 frt. és hátralékok behajtásából, valamint a még eladandó szőlők vételárából remélt 44.011 frt. tehát távolról sem volt elegendő Grassalkovich kártalanítására (CH, Exp. cam. 1752 febr. A. 16.). 120 Lásd az I—

III. táblát és a 70 alatti jegyzetet. 121 Ideiglenes dézsmamentességet a kamarai igazgatás gyakran adott a Bzőlőmívelés elősegítésére (CS, Min. 1756 máj. 4. T, — Neg. miscell. T. nro 116.), örökös mentességet azonban lehetőleg nem (CH, Ben. res. 1753 szept. 15. — N. R. A. 1135/49. V. ö. még a 89. jegyzetet).