Levéltári Közlemények, 1. (1923)
Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Házi Jenő: Sopron sz. kir. város levéltára / 227–247. o.
SOPRON SZ. KIR. VÁROS LEVÉLTÁRA 235 lalkoznak. E munkálat közben találtak rá Imre király 1199-i oklevelére. Ezt jelentésükben külön is fölemlítik, 23 ami kimutatja, hogy a két tanácsos történelmi érzékkel bírt és ennek köszönhetjük, hogy selejtezésnél nem hányták ki a jogi szempontból gyakran érdektelen középkori missilis-eket, mint ez például Pozsonyban megtörtént. Az 1775. év végső negyedében a két rendező saját százada, vagyis a XVIII. század irataival foglalkozott és utolsó jelentéseik erről számolnak be. Utolsó jelentéseik, — ismétlem, — mert, bár a nehezebb rósz, a lajstromkönyvek készítése még hátra volt, a két tanácsos 1776 közepén munkáját abbanhagyta, mert elmaradt az e célra folyósított fizetésük. Említettem, hogy az udvari kamara már 1774 elején sürgette a munkálat befejezését, annál is inkább, mert viszont a kamarát legfelsőbb helyről vonták kérdőre. 1775 március 24-én is a királynő hagyta meg, a kamara útján, szigorúan a városnak, hogy a levéltár rendezését most már ne húzza sokáig, nehogy az évi 200 frt rendkívüli kiadás tovább is terhelje a város polgárságát. A kamara e parancs közlésével egyidőben a rendezők havi jelentéseinek kivonatát is felkérte. 24 A tanács, midőn ez utasításnak eleget tett, nem mulasztotta el kérni a két szenátor fizetésének meghagyását, melyet valóban oly derekasan megszolgálnak. 25 A kamara válaszában újból a munka elvégzésének időpontja iránt érdeklődik, 20 de a tanács most sem tudott erre feleletet adni, 2T mire a türelmét veszített udvari kamara 1775 június 9-i leiratában kijelenti, hogy amennyiben a két szenátor a levéltár rendezésével egy éven belül el nem készül, évi fizetésüket tovább nem engedélyezi, sőt felelősségre fogja őket vonni az iránt is, hogy az eddig fölvett összeget miként szolgálták meg. 28 A tanács hallgatagon tudomásul vette a leiratot és megértette, hogy itt már további kérelmezésnek helye nincs; a két rendező pedig folytatta addig a munkáját, amíg fizetést kapott érte, ennek megszűntével pedig szép csendesen félbenhagyták azt, mert a poros iratok között egészségüket ingyen kockára tenni és dolgozni nem voltak hajlandók. 23 Raths- und Gemein Prot. 1775. pag. 306. 24 Repos. I. fasc. 41. nr. 27. és Prot. man. 1775. pag. 108. 28 Prot, concept. 1775. pag. 134. (! Repos. I. fasc. 41. nr. 45. és Prot. man. 1775. pag. 146. 27 Prot, concept. 1775. pag. 144. 25 Repos. I. fasc. 41. nr. 64. és Prot. man. 1775. pag. 146.