Levéltári Közlemények, 1. (1923)
Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása / 6–24. o.
24 DR. MISKOLCZY GYULA: AZ ORSZÁGOS LEVÉETÁR FELÁLLÍTÁSA kedett. Az állami munkának a tudományossal való egyesítése folytán lehetett elérni a hivatalnokok magasabb értékelését, s ezzel azt is, hogy — levéltárügyünk végtelen hasznára — képzettebb férfiak léptek az eddig lenézett pályára. Az ismertetett javaslatnak vannak olyan pontjai, amelyeket a tapasztalat nem hagyhatott helyben, de van egy kitűnő oldala, az összesítés, a központi vezetés hangsúlyozása. Ezen a ponton fenyegette a legnagyobb veszedelem Pauler eszméit, mert Jakab Elek, az erdélyi kormányszéki levéltárnak eddig független igazgatója, mindent elkövetett, hogy mellérendelt állásban maradhasson az országos levéltárnokkal szemben.' * Tisza Kálmán belügyminiszter gyorsan határozott. Pulszky Ferenc az új levéltárnok személyéről és munkálatáról kedvező véleményt mondott, . s az ő nagy tekintélyével szemben meghiúsultak az intrikák. 2 A miniszter a jövő berendezésének irányelveire nézve elfogadta Pauler eszméit, s az Országos Levéltár gépezete megindult, lassan, a személyi torzsalkodások folytán talán kissé döcögve is, de Pauler nagy energiája s Tisza Kálmán megértése nem engedte, hogy a nehezen létrejött intézményt működésében elgáncsolják. A tennivalók hosszú sora várt megvalósításra; oly elvekbe kellett tartalmat Önteni, amelyek részben mai napig sem valósulhattak meg, mivel az ország anyagi ereje nem birta el a sokszor egészen kicsiny kiadásokat sem. Az Országos Levéltár azonban 1875 óta működik, s egyre jobban megfelel azoknak az igényeknek, melyeket vele szemben az állam és a tudomány támaszt. 3 DR. MISKOLCZY GYULA. 1 L. Jakab Elek emlékiratát a hazai levéltárak rendezése és az államlevéltár felállítása tárgyában u. o. 2 Pulezky levele u. o. 3 Az-Országos Levéltár felállítása úgy a magyar tudománytörténet, mint — bizonyos fokig — közigazgatásunk története szempontjából is annyira fontos tény volt, hogy azt nagyobb tanulmány keretében óhajtottam volna feldolgozni. Levéltárügyünk története azonban még kezdetlegesen sincs megírva, így helyesebbnek tartottam a mélyreható kapcsolatok kifejtését arra az időre halasztani, amikor az Országos Levéltár főigazgatójának megtisztelő megbízása következtében alkalmam lesz a magyar levéltárügy történetét a XVIII — XIX. században összeállítani.
