Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása / 6–24. o.

AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FELÁLLÍTÁSA 15 a magyar államlevéltárban. A hiteles helyek levéltárait — amennyiben a viszonyok nem engednék, hogy az állami levéltárba bekebeleztessenek — biztosítani kellene és meg­nyitni a tudományos használat előtt. A megyék, városok és községek levéltárait, mivel központosításuk nem célszerű, sürgősen állami felügyelet alá kellene helyezni, összhangzó terv szerint rendezni és kezelni. Célszerű lenne, ha az állam nálunk is levéltári felügyelőségeket szervezne, egyes külföldi államok példájára. Elő kellene mozdítani a családi levéltárak elhelyezését is az államlevéltárban; e célból biztosítani le­hetne a letevők tulajdonjogát. Az államlevéltár székhelye Budapest, kívánatos, hogy külön épülettel bírjon, vagy legalább is tűzvész, nedvesség és betörés ellen biztosított helyiségekkel rendelkezzék. A levéltár felállítása és rendezése felől csak akkor lehet végleges tervet készíteni, ha a rendezésre váró anyag meny­nyisége és minősége teljesen ismeretes lesz. Az ankét-bi­zottság bevárja a levéltár igazgatójának javaslatait, aki előbb tanulmányozni fogja a külföld kiválóbb levéltárait. Egyelőre a következő főelveket lehet megállapítani: Az egye­sített levéltárak irományait nem fogják külön kezelni, hanem megállapított osztályokba, főszakokba összesítik őket. A fő­szakok megállapításának alapjául a nemzeti élet egyes ága­zatai szolgálnak, úgy, hogy „a levéltár nem annyira bizonyos intézmények vagy helyi viszonyok képét előtüntetni, hanem a nemzeti élet egyes ágazatainak bizonyos időpontban mu­tatkozó természetét megvilágítani legyen hivatva."! Fő­szakok lehetnek: belpolitikai események, külpolitikai esemé­nyek, közigazgatás, jogügy, hadügy, pénzügy, nemzetgazda­ság, egyház, közművelődés, családok. A levéltárnak chronolo­giai rendben és szakok szerint készült lajstromai lesznek, mindegyikhez hely-, személy- és tiszti névmutatókat csatol­nak. A levéltár tudományos célból történő használatát min­den módon meg kell könnyíteni. Rendkívül fontos az ankét-bizottságnak az a javas­lata, hogy külföldi mintára a magyar államlevéltárral kap­csolatban szervezzenek palaeographiai és diplomatikai is­kolát, mert ez az első jelenség irodalmunkban arra, hogy a tudományos levéltárnokképzést intézményesen óhajtják meg­valósítani. A levéltár hivatalnokaitól meg kell kívánni a nyelvis­1 U. o, 5.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom