Levéltári Közlemények, 1. (1923)
Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása / 6–24. o.
AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FELÁLLÍTÁSA 15 a magyar államlevéltárban. A hiteles helyek levéltárait — amennyiben a viszonyok nem engednék, hogy az állami levéltárba bekebeleztessenek — biztosítani kellene és megnyitni a tudományos használat előtt. A megyék, városok és községek levéltárait, mivel központosításuk nem célszerű, sürgősen állami felügyelet alá kellene helyezni, összhangzó terv szerint rendezni és kezelni. Célszerű lenne, ha az állam nálunk is levéltári felügyelőségeket szervezne, egyes külföldi államok példájára. Elő kellene mozdítani a családi levéltárak elhelyezését is az államlevéltárban; e célból biztosítani lehetne a letevők tulajdonjogát. Az államlevéltár székhelye Budapest, kívánatos, hogy külön épülettel bírjon, vagy legalább is tűzvész, nedvesség és betörés ellen biztosított helyiségekkel rendelkezzék. A levéltár felállítása és rendezése felől csak akkor lehet végleges tervet készíteni, ha a rendezésre váró anyag menynyisége és minősége teljesen ismeretes lesz. Az ankét-bizottság bevárja a levéltár igazgatójának javaslatait, aki előbb tanulmányozni fogja a külföld kiválóbb levéltárait. Egyelőre a következő főelveket lehet megállapítani: Az egyesített levéltárak irományait nem fogják külön kezelni, hanem megállapított osztályokba, főszakokba összesítik őket. A főszakok megállapításának alapjául a nemzeti élet egyes ágazatai szolgálnak, úgy, hogy „a levéltár nem annyira bizonyos intézmények vagy helyi viszonyok képét előtüntetni, hanem a nemzeti élet egyes ágazatainak bizonyos időpontban mutatkozó természetét megvilágítani legyen hivatva."! Főszakok lehetnek: belpolitikai események, külpolitikai események, közigazgatás, jogügy, hadügy, pénzügy, nemzetgazdaság, egyház, közművelődés, családok. A levéltárnak chronologiai rendben és szakok szerint készült lajstromai lesznek, mindegyikhez hely-, személy- és tiszti névmutatókat csatolnak. A levéltár tudományos célból történő használatát minden módon meg kell könnyíteni. Rendkívül fontos az ankét-bizottságnak az a javaslata, hogy külföldi mintára a magyar államlevéltárral kapcsolatban szervezzenek palaeographiai és diplomatikai iskolát, mert ez az első jelenség irodalmunkban arra, hogy a tudományos levéltárnokképzést intézményesen óhajtják megvalósítani. A levéltár hivatalnokaitól meg kell kívánni a nyelvis1 U. o, 5.1.