Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Főglein Antal: Zólyom vármegye levéltára / 150–164. o.

ZÓLYOM VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 153 kellett az évtizedes szokást, s továbbra is szállást bérelni. De most már, 1710-ben, a vármegyei közgyűlések kényelmesebb megtartása, a beránduló megyei urak elszállásolása s az ekkor már elég számos vármegyei levéltári iratok megőrzése végett egy egész házat vettek bérbe Besztercebányán, t. i. Heinzely városi nótárius és Senator házát, — mely eddig a beránduló Schmidegh főispán megszálló helye volt, — évi 50 rhen. forintért. 1727 aug. 4-én a helytartótanács, hivatkozással az 1723. évi 73. t.-cikkre, felszólította a vármegyét, hogy a közgyűlések és törvénykezések megtartására, a levéltár gondos megőrzésére, s a rabok elhelyezésére alkalmas házat építsen, biztos helyen, a vármegyebeliek nagyobb kényelmére a vármegye közepén és lehetőleg városban. A felszólításnak azonban nem volt foganatja. 1748-ban gr. Esterházy Antal főispán újra megsürgette a vármegyét, hogy főleg a levéltár biztonsága érdekében, ha már nem építhet, legalább vegyen egy házat. De a vármegye, mint mindig, most is szegénységére hivatkozott, s továbbra is bérelt házat tartott. Ez időben a besztercebányai Róth-féle házat bérelte, ahonnan 1748-ban az ugyancsak besztercebányai Sextius házba költöztek, ahol 30 frt bért fizettek. A levéltárnak ez utóbbi átköltözését, mint a jegyzőkönyv megemlíti, maga a másodalispán, valamint az egyik szolgabíró és a vice-notarius ellenőrizték. Az 1749. évi számadások szerint ez évben egy szekrényt is készíttetett a vármegye a jegyzőkönyvek megőrzésére 11 frt 30 krért, s ugyanez évben kifizetett Sextiushak a közgyűlésre szánt helyiségért és külön a levéltári helyiségért 42 frtot. Ezt megelőzőleg még 1738-ban nagy tűzvész pusztított Besztercebányán, mely alkalommal számos ház leégett, köztük Szmrtníky Menyhértnek, a vármegye akkori pereeptoránek a háza is, s bennégett és nyom nélkül eltűnt a vármegye sok irata, mint ahogyan az 1755. évi jegyzőkönyv — amely a levéltár hiányait tárgyalta, — megemlíti. 1761-ben újra nagy tűzvész volt Besztercebányán, melynek a város legnagyobb része áldozatul esett. A vármegye levéltára, szerencsére, kikerülte a pusztulást, de a vármegye urai mégis jónak látták a szerencsétlenség helyéről eltávolítani, s a tűzvész után szekerekre rakatták és átvitették Zólyomba. E körülményt főleg a vármegye déli részein lakó nemesség arra használta fel, hogy újra megsürgette a székház építését, — de Zólyomban. A felvetett kérdést most már nem is ejtették el. Maga