Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása / 6–24. o.

12 DR MISKOLCZY GYULA annyira az elhelyezésen, mint az egységes vezetésen fordult meg az egységes levéltár ügye. Amit külön, az új állami levél­tárhoz méltó épület emeléséről elgondolt, az csak hosszú idő múlva ölthetett testet; hiszen éppen ebben az időben ment keresztül a megújult magyar állam a súlyos pénzügyi válságon. A levéltár felállításának gondolata érlelődött, — igaz, hogy csak lépésről-lépésre. Az a veszély már nem fenyege­tett, hogy a tudomány képviselői elaludni engedjék a levéltár ügyét. A 70-es évek eleje a pozitivizmus úttöresének kora a magyar történetírásban; a pozitivizmus pedig a tények oly beható ismeretét követelte, hogy az okleveles anyag meg­becsülése eddig alig sejtett fokot ért el. Megható az a szere­tet, aggodalom, amellyel a „Századok" az új levéltár ügyét lépésről-lépésre kísérte. A pénzügyi bizottság még 1871-ben, a belügyminisz­térium költségvetésénél javasolta a háznak, utasítsa a bel­ügyminisztert, hogy a budai országház további építésénél gondoskodjék az összes országos levéltár befogadására ele­gendő és alkalmas helyiségek elkészítéséről, továbbá a volt kancelláriák levéltárainak leszállítása után, mihelyt a befo­gadásukra szánt helyiségek kiszáradnak, szakértőkből álló ankétot hívjon össze avégett, hogy a levéltár országos keze­lésére és megfelelő felállítására nézve véleményt mondjon ós tervet dolgozzon ki. A képviselőház elfogadta a pénzügj'i bizotság javaslatát. 1 . A belügyminisztérium 1872 elején már annyiban eleget tett a képviselőház határozatának, hogy a régi országos, a nádori és a helytartótanácsi levéltárak az országházban tényleg el voltak helyezve. Kilátás volt arra, hogy a magyar és az erdélyi kancelláriák levéltárainak befogadására szánt helyiségek legközelebb elkészülnek; ezenkívül az erdélyi or­szágos levéltár v elhely ez ésére szükséges helyiségeket az új országház építése ügyében tartott bizottsági ülésen számba­vették. A kamara levéltára a kincstári épületben volt, az megmaradhatott eddigi helyén anélkül, hogy a levéltárak egyesítését gátolta volna. Ami a képviselőház határozatának második részét illeti, a belügyminiszter 1872 október 4-ikére ankétre hívta össze Csengery Antalt, Franki Vilmost, Groisz Gusztáv miniszteri tanácsost, Horváth Mihályt, Knauz Nándort, báró Nyáry Albertet, Nagy Imrét, báró Med­nyánszky Dénest, Pauler Gyulát, Peőcz Elek miniszteri tit­J Képviselőházi napló, 1871 dec. 10. ülés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom