A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

b) A vármegyei törvényhatóságnál ismertetett, a törvényhatósági szinten vagy azzal összeköttetésben működő egyéb áliami érdekképviseleti és társadalmi szervek a törvényhatósági Jogú városok esetében is megtalálhatók voltak. c) Kivételt képez a csendőrség, mely helyett a városokban a közbiztonsági szolgálatot a magyar királyi rendőrség látja el. A városi rendőrségeket ugyanis a proletárdiktatúra leverése után alig néhány nappal, az átmeneti szakszervezeti kormány: PeyérésPeidl megszűntette és a burzsoázia helyzetének megerősítése érdekében az egész rendőrséget egységes állami kezelésbe vette át. A rendőrség államosítása után nem sokkal az 1919. évi 90.089, sz. BM. rendelettel szabályozták a rendőrség feladatkörét, s ez a feladatkör azután lényegében egészen a felszabadulásig megmaradt. A rendelet szerint az állami rendőrség hatáskörébe tartozik a városokban a közbiztonsági rendészet, igazgatásrendészet, rendőri büntetőbíráskodás és amellett az operatív rendőri szolgálat ellátása is. A közbiztonsági rendészet terén az államrendőrség feladata az egyesületek keletkezésének és működésének figyelemmel kisérése, engedély nélküli egyesületek betiltása, az államellenes egyesületek leleplezése; - gyűlések engedélyezése, figyelemmel kisérése, az állam biztonsága elleni felszólalások esetében a gyűlések akár karhatalommal történő feloszlatása; - vannak sajtórendészeti feladatai is, idegenellenőrzési feladatai, utlevélügyekben kiállító és ellenőrzési fórum, s ő alkalmazza az olyan kényszerrendszabályokat, mint a kiutasítás, toloacqlás, előállítás, letartóztatás, stb.. stb. • Az igazgatási rendészet körébői az állami rendőrség hatáskörébe esnek mindazon feladatok, amelyeknek az állam érdeke, továbbá a személyi és vagyonbiztonság szempontjából különös Jelentőségűk van.» - mondja a rendelet. Igy a rendőrhatóságok hatáskörébe tartozik a városi tanács, illetve az alispán által engedélyezett színházak nyilvános előadásainak engedélyezése és ellenőrzése, továbbá nyilvános hangversenyek, előadások, mutatványok, mozieiöadások, bálok, felvonulások engedélyezése. - erkölcsrendészeti intézkedések megtétele, erkölcsi bizonyítványok kiállítása, - cselédügy intézése : cselédkönyvek kiállítása, - ószeresek. alkalmi árusok ellenőrzése, - szállodák, korcsmák, éttermek rendőri szempontból való ellenőrzése, italmérési engedélyek engedélyezése (meghatározása), - közlekedésrendészet: forgalom ellenőrzése, gépjárművezetői igazolványok kiadása, - házalás engedélyezése, - állategészségügyi intézkedések, ü fegyvertartás és viselés engedélyezése, fegyverek és löszerek készítésének ellenőrzése, - építkezéseknél a közbiztonsági szabályok ellenőrzése, - gyanús előéletű emberek nyilvántartása, #> rendörtudósitói és ujságárusitói igazolványok ellenőrzése és kiadása, -- íelfüggesztett, vagy szétszórt tiltott hirdetmények és felhívások iránt elkobzási intézkedés, stb. Törvényhatósági jogú és megyei városban a fent körvonalazott rendőrhatósági jogokat (ezek, mint láthatjuk a főszolgabíró rendészeti hatáskörével egyenlők) a magyar királyi rendőrség gyakorolta, - a rendőri szolgálatot rendörök látták el. A rendőrhatóság a rendőrkapitányság, melynek vezetője fogalmazási tisztviselő volt. A rendőrkapitányság vezetője a rendőrhatósági jogkört csupán a város területén gyakorolta, ahol mindig elsőfokú rendőrhatóságként járt el. Másodloku hatóság a magyar királyi rendőrségi vidéki főkapitánya (székhelye Budapest), legfőbb rendőrhatóság pedig a belügyminiszter volt. -H- -ff- -ttA centralizáció következményei Az 1929 évi törvény azonban nem tudott segíteni a magyar közép- és aisófoku közigazgatás már 1901-ben is meglátott nagy.hibáján. Gyakorlatilag továbbra is lehető maradt minden jelentéktelen ügyben is a miniszterhez való fellebbezés. Hogy ez hova vezetett, arra elégséges ha az 1933:16. tc. miniszteri indokolásának szavait idézzük: «a közigazgatási fellebbvitel terén a helyzet ma tudvalevően az, hogy a legcsekélyebb jelentőségű ügyek nagy tömegét is végső fokon a minisztériumok intézik el. Ez az igazgatás rendkivüti centralizálására vezetett, amit a haboru utáni időkben az automoniák háztartási működésének hatékonyabb ellenőrzése érdekében tett intézkedések is nagy mér-