A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

nemű tennivaló elvégzésére a közvetlenül a pénzügyminiszter alá rendelt Központi Vámigazgatóság alá rendelve működtek a vá m l\a t ó s á g o k. Ezek az elsőfokú vámhivatalok, amelyek jogosítványaik terjedelméhez képest vagy fővám hivatal ok, vagy mellékvámhivatalok voltak. A határszéli vámhivatalok kiegészítő szerve gyanánt működtek a vámbemondóőrsök. k) Ugyancsak közvetlenül a pénzügyminisztérium alá voltak rendelve a földadókataszter igazgatásának szervei. Ezek közül földmérési felügyelőség nem volt minden megyében. Ezeknek feladata községenként elvégezni a földadókataszter elkészítéséhez szükséges föld méréséket a háromszögelési pontok alapulvételével a községekről részletes kataszteri térképet készíteni és a telekkönyvi betétszerkesztésnél közreműködni. Rajtuk kivül az országban öt kataszteri helyszinielési felügyelőség, is működött, melyek a földmérési felügyelőségek által részletesen felmért községek határaira vonatkozóan elkészítették a földadó kataszteri becslést (osztályba sorolást). 1) A kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium alárendeltségében működő szervek közül törvényhatósági szinten különösen Jelentősek a közüzemek : posta és az államvasút, - valamint az államépitészeti hivatalok. A posta látia el a távíró és távbeszéiőszolgálatot, valamint a rádiót is kizárólagossági Joggal. Szervezete a következő volt: élén a postavezérigazgatóság áll. amely a kereskedelem és közlekedésügyi minisztériumnak egyik szakosztálya. A postaigazgatóságok és a budapesti táviró és táv beszél őigazgat ós ág voltak alája rendelve. A kezelő szolgálatot a postaigazgatóságok vezetése alatt a postahivatalok látták el. Utóbbiak lehettek kincstáriak vagy postamesteriek, valamint postaügynökségek. A kincstári hivatalok a városokban állami személyzettel, a nem kincstári hivatalok a nagy- és kisközségekben szerződéses alkalmazottakkal (postamesterek és egyéb közegek) működtek. A nem kincstári hivatalok forgalmuk szerint 4-4 osztályúak vagy postaűgynökségek voltak. m)Az államvasutak (MÁV) üzemi szervezetét a 8022/4924. M. E. sz. rendelet az üzletszabályzatot a 4020/4928, M. E. sz. rendelet, a vasúti szolgálati rendtartást (u. n. pragmatikát) az 4924:47. tc, állapította meg. Szervezete a következő volt: az igazgatóság, amelynek élén az elnökigazgató áll, a miniszternek volt alárendelve, A legfontosabb ügyek eldöntése az igazgatóság együttes ülésé elé tartozott, melynek tagjai az elnök, az elnökhelyettes, s a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszternek két-4cét kiküldöttje. Az igazgatóság főosztályokra oszlott Az igazgatóság alá rendelten Üzletvezetőségek működtek, amelyek a forgalom lebonyolítását vezették. A MÁV. gépkocsiüzemet is tartott lenn: személyes tehergépkocsikkal vonatpótló szemólyjáratokat bonyolított le. (MÁVAUT) n) Az államépitészeti hivatalok ügyköre a régihez képest korszakunkban nem változott , o) A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium alárendeltségében 4935-ben szervezték ujjá az oktatásügyi igazgatás szervezetét is. 4868-ban - mint emlékezhetünk - a középiskolák és népiskolák tanulmányi irányítását és felügyeletét szétválasztották. Ezzel azonban megindult és egyre gyorsult egy olyan folyamat, mely néhány évtized alatt a magyar iskola felügyelet fokozatos széthullásához vezetett A tankerületi főigazgató és tanfelügyelő hatásköre állandóan csorbult, a szakirányú iskolák igazgatása külön-külön szakfelügyeleti szervek kezébe került át. Az iparostanonc iskolák irányítására és felügyeletére az iparoktatási főigazgató, a kereskedő tanonciskolák és középfokú u, n. felsőkereskedelmi iskolákéra a felsőkereskedelmi iskolai főigazgató, a polgári iskolákéra a polgári iskolai főigazgató, a tanító, tanítónő- és óvónőképző intézetekére a tanítóképző intézeti főigazgató, az aisófoku mezőgazdasági iskolákéra, valamint a gyógypedagógiai intézetekére egy-egy országos szakfelügyelő nyert megbízatást Az igazgatás e szétesettség ét még csak. fokozta az, hogy magán a minisztériumon belül is az irányítás iskolatípusonként külön-külön ügyosztály szervezetébe tartozott aa) Az 4935-ös szabályozás az ország területét a közoktatásügyi közigazgatás szempontjából tankerületekre osztotta, melyek több megyét foglaltak magukba. A tankerületek élén a közvetlenül a miniszter alá rendelt tankerületi főigazgató áll. aki közvetlenül irányítja a tankerület összes középiskoláit, szakiskoláit az ezekhez tartozó internátusokat, nevelőintézeteket, előkészítő és ismétlő tanfolyamokat, tehát területén a középfokú közoktatás valamennyi szervét 58