A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

állapítása, tulajdonos engedélye nélkül létrejött vert utak megszüntetése, erdőőr, hegyőr, mezőőr löfegyvérviselésének engedélyezése, mező? és hegyőrök fegyelmi ügyeiben határozás, ragadozó és kártékony állatok méreggel való irtására engedély kiadása, vadászterületek jellegének elbírálása. A gazdasági cselédek és a munkaadók közötti vitás kérdések eldöntése szintén a főszolgabiró hatáskörébe tartozott. Különös gondot fordítottak a főszolgabírók arra, hogy az egyes idénymunkákra előre lekötött munkásokat előállítsák és a munkára kényszerítsék még abban az esetben is, ha a munkabérek időközben bekövetkezett változása miatt a munkásokat Jelentős anyagi veszteség érte. A főszolgabírónak az is a feladata lett volna, hogy a gazdasági cselédek megfelelő lakásviszonyait biztosítsa. Ismeretes, hogy a gazdasági cselédek milyen nyomorúságos lakásviszonyok között éltek, de igen csekély lehetett azon esetek száma, - ha egyáltalán van ilyen - amikor a főszolgabiró a visszaélést elkövető földbirtokos ellen eljárást indított volna, hiszen nem egy esetben saját maga is földbirtokos volt. A gazdasági cselédkönyveket a főszolgabíró adta ki, s ezekről külön nyilván­tartást vezetett Gazdasági munkásokat a munkaadó megbízásából az gyűjthetett, akinek erre a főszolgabírótól úgy­nevezett toborzási engedélye volt Végül hatáskörébe tartozott e vonalon, gazdasági cselédek stb. balesetbiztosításával kapcsolatban a helyi hatóságokra bizott teendők ellátásának ellenőrzése, s a társadalombiztosítás helyi teendőit ellátó közigazgatási közegek feletti állandó felügyelet. gg) A vallás és közoktatásügyi igazgatás vonatkozásában a főszolga­bírónak fontos szerepe volt az egyik vallásból másikba való áttérésnél vagy az úgynevezett ve­gyesházasságok megkötésénéi. Mindkettő esetében a főszolgabiró előtt keilett nyilatkozatot tenni, mely­nek alapján történt ezután a gyermek vallásának anyakönyvezése. Az egyház és az állam összefonódását mutatja az a szerep, melyet az állam a párbér behajtásá­nál magára vállalt Mint ismeretes, a püspöki látogatások, az úgynevezett canocica visitatiok alkal­mával írásban lefektették, hogy a község lakosai mennyi természetbeni szolgáltatással tartoznak a pap fenntartásához hozzájárulni. Ez a hozzájárulás nemcsak termény adóból, hanem gyakran fi­zikai munkából is - pl. a plébános földjének felszántásából, fájának hazaszállításából - állott. 1848 előtt, mikor a falu népének úgyis mindenféle földesúri szolgáltatást kellett teljesítenie, általában a párbér fizetése is simán ment. 4848 után azonban gyakran előfordult, hogy a lakosok a párbér teljesítését megtagadták, ilyenkor aztán közbelépett a főszolgabíró - és az államhatalom erejével biztosította a párbér behajtását A közoktatás területén a főszolgabírónak tőképpen a tankötelesek összeírására és az iskolai mu­lasztások megtorlására kellett ügyelnie. Azokból az iratokból, amelyek az iskolai mulasztásokkal kapcsolatosak, megdöbbentő képet nyerhetünk a tanyai, általában a falusi iakosság anyagi helyze­téről. A téli időszakban a tanulók legnagyobb része azért nem járhatott tskolába, mert nem volt megfelelő cipője, vagy meleg ruhája, A tavaszi időszakban viszont már a 8-40 éves gyermekeket is állatok őrzésére vagy egyéb mezei munkára használták fel. A Horthy-korszakban minden községben úgynevezett testnevelési bizottság és levente egyesület mű­ködött, melynek feladata az ifjúság katonai eiöképzésének megszervezése volt. A főszolgabiró mel­lett a levente ügyeket az úgynevezett járási testnevelési felügyelő intézte, aki hivatali szempontból a főszolgabírótól független volt Azokkal szemben azonban, akik a levente oktatáson nem jelentek meg, vagy ott nem megfelelően viselkedtek, a főszolgabiró járt el és az iiyen leventét, illetve mun­kaadóját pénzbüntetéssel vagy visszatartással (elzárással) bűntette. hh) Katonai ügyekkel kapcsolatban a főszolgabíró minden évben előkészítette a sorozásokat és gondoskodott arról, hogy a megfelelő évfolyambeliek a sorozáson megjelenjenek. A katonai kedvezmények megadásáért beadott kérelmeket a főszolgabiró véleményezte. A sorozásra kötelezettekről a főszolgabiró állítási lajstromot vezetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom