A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.
III. 1919-1944.
állt meg. Hogy ez mennyire igy van. azt éppen a már lentiekben Ismertetett 4902:3. tc. mutatja, mely ugyancsak a közigazgatás egyszerűsítése folyamán szűntette meg gyakorlatilag teljesen a vármegyék vagyonkezelésének önállóságát, s mutatják azok - a fentebb már szintén ismertetett m törekvések is, melyek az első világháborút közvetlen megelőzőleg,a középfokú közigazgatás teljes államosítását tűzték ki céljukul, s melyekkel szemben az 4907-ben lehetővé tett «közigazgatási panaszjog* sem jelentett mentességet. A törvényhatóságok munkájának e korszakban megfigyelhető teljes elsekélyesedését, minden pozitív alkotó munkára való képtelenségüket azért mégsem szabad teljes egészében csak az erőteljes centralizáció rovására irni. Megmaradt hatáskörében is még lettek volna bizonyos lehetőségei a pozitív munkára. Hogy ez nem így történt abban döntő része a törvényhatósági bizottság egészségtelen osztályalapjának, azon belül is legfőképpen a virilizmusnak volt. Az a körülmény, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak fele. a törvény által is elismerten, tulajdonképpen kizárólag saját egyéni érdekeinek képviselőjeként foglalt helyet a bizottságban, máris lehetetlenné tette azt. hogy a törvényhatóság önmagától bármilyen valóban alkotó, pozitív munkát kezdeményezzen. Működése igy - főleg a vármegyéknél - szükségszerűen korlátozódott a kormányrendeletek hovatovább egyszerű végrehajtatására s a törvényhatóság vagyonának egyre öncélúbbá váló kezelésére. A dolgozó néptől s annak problémáitól való teljes elszakadottságuk, sőt ezzel szemben tagjaik - főleg a virilisták -* osztályhelyzetének következményeként szükségképpen eHentétes beállítottsága lehetetlenné tette azt. hogy a bizottságok a kormányzat által meghagyott hatáskörükön belül is érdemleges, maradandó munkát végezzenek. Ehelyett tagjaik érdekeinek megfelelően politizálni igyekeztek, ennek során legjobb esetben sem menve tul egy olyan eUenzéki magatartáson, melynek végeredményben társadalmilag a kormányzatéval teljesen azonos, reakciós volta előbb-utóbb lelepleződött. III. 4949^4944 Történeti bevezetés Még hosszú ideig tartott, míg a Tanácsköztársaság megdöntése után a győztes elleniorradalom rendszere valamennyire is megszilárdult. Az ismét hatalomra jutott burzsoá=n agy birtokos osztály egyrészt a tömegek el nem fojtható elégedetlenségétől és ennek bármikor várható kitörésétől tartott. Másrészt zavarát fokozta az a körülmény, hogy maga az uralkodóosztály sem volt egységes: vezető csoportjai a királykérdésben álltak szemben egymással, s amellett harcban állottak a feltörekvő városi kispolgári és falusi kulákrétegekkel, melyek bár egyetértettek az uralkodóosztállyal a proletárdiktatúra megdöntésében, a hatalomba való bejutásért harcoltak. Utóbbiak nyomására is. de főleg azért, hogy a dolgozó tömegek elégedetlenségét lecsillapítani próbálja s a vitorlákból a szeleket kifogja, a kormányzat átmenetileg kénytelen volt fenntartani a széleskörű választójogot és földreformot ígért. Az uralkodóosztály : a nagybirtok és a nagytőke azonban ilyen körülmények között is éberen vigyázott arra, hogy az elnyomóapparátus, a közigazgatás főleg középfokú kulcspozícióin: a törvényhatóságokban képes legyen ellentállni bármilyen változásnak. Ennek érdekében az ellenforradalom első kritikus hónapjaiban a törvényhatóságokat az uralkodóosztályból kikerült széles hatáskörrel felruházott kormánybiztosok közvetlenül irányították. Az uralkodó osztály azonban még ezután sem engedte meg a törvényhatósági bizottságok újraválasztását mindaddig, mig egyrészt a földreformkérdést végleg nem sikerült ellapositani, másrészt az ellenforradalom egész hatalmi rendszerét nem sikerült konszolidálni. Ezért van az. hogy a törvényhatósági közigazgatás ujabb általános szabályozására - jóllehet a régi rendszer összes hátrányai a háború alatt ujbol bebizonyosodtak, csupán 4929-ben került sor. Addig csupán, néhány, elsősorban a törvényhatóságok gazdálkodását megkötő, lényegesebb szabályozás született Mint látni fogjuk az 4929:30, tc, a közigazgatás reformját mindenben az uralkodó osztály igényeinek megfelelően végezte el. gondosan biztosítva azt mindenféle váratlan meglepetéssel szemben. Valójában azonban ez a törvény sem tudta megoldani a problémákat melyek főleg a 30~as évek 34
