A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

II. 1886-1919.

2. A végrehajtó apparátus szervezete és hatásköre a) Az apparátus tagjai változatlanul azonosak az 4870-i törvényben ismertetett tagokkal. Azonosak feladataik is s változatlan az apparátus élén álló polgármester hatásköre is. A vármegyei alispán hatásköre a városi törvényhatóságnál tehát továbbra is megoszlik tanács és polgármes ter között. Az alispánhoz képest igy a polgármester jogköréből hiányzanak a következő momentumok: a közgyűlés határozatainak végrehajtása (ezt a tanáccsal együtt gyakorolja), a házipénztárra való utalványozás (ami szintén a tanáccsal egyetértésben történik). Ugyancsak a tanáccsal egyetértésben intézkedhet katonai elszállásolási ügyekben és karhatalom kirendelésének esetében, A pénztárvizsgálat szintén a tanáccsal együttesen gyakorolható jog. (A polgármester egyéb hatásköréről lásd a Corpus Juris millenáris kiadásában az 4886:24. tc. 400. lapján az 4/ jegyzetet). b) A városi törvényhatóság végrehajtó apparátusát illetőleg a városnak az 4886-i törvény is meghagyja azt a jogot, hogy szervezeti kérdésekben saját hatáskörében szabályrendeletek hozatalával intézkedjék. A városi közigazgatás szervezete továbbra sem szabályozódik egységesen, a gyakorlat azonban a városok azonos Funkciója folytán nagyjából egységesen formálja meg azokat az alapokat, melyeken a városok szervezete a következő évtizedekben lényegében egészen a felszabadulásig felépült Szervezetilég e korban bontakozik ki teljes egészében a városi igazgatásra annyira jellemző'ügyosztályrendszer : a tisztviselőknek az egy-egy közigazgatási ágazatot, vagy szakjellegű funkciót vezető üsztviselö köré ügyosztályokban való csoportosítása. Az ügyosztályok azután a tanács nevében dolgoznak. Általában minden városban találunk pénzügyi, kulturális, katonai, népjóléü. oktatási, mérnöki, egészségügyi stb. ügyosztályokat. Ezeknek az élén a tanács egy-egy tagja, illetve, valamelyik szakhivatalnok állt: ezek a szakhivatalnokok általában ugyanazok, mint amilyenek a megyénél megtalálhatók (tisztiügyész, tisztiorvos, stb.), sőt még több : pl. városi mérnök, akinek megfelelő állást a megyében, mint emlékezhetünk. 48774>en megszüntették. Ezeknek az ügyosztályoknak iratanyaga többnyire élesen elkülönült egymástól: •* a tanács egységes irattárában az egyes ügyosztályok iratai a szervezeti beosztás számozásának többnyire megfelelő kútfők alatt fekszenek. Az egyes ügyosztályok szervezetének, hatáskörének változásai viszont már helyi sajátságok, melyeket csakis a helyi iratanyag alaposabb tanulmányozásából lehet meg állapítani. c) Külön meg kell azonban emiiteni az 4886-i törvény azon vonatkozásait, melyekben a városi törvényhatóság háztartását szabályozza^ - valamint a városi háztartás egyes jelentősebb tényezőit is. aa) Láttuk ugyanis, hogy a városoknak, szemben a vármegyével,,jelentős magánvagyonuk is volt, amellett a kiterjedtebb pótadóztatási jog folytán innen származó jövedelmeik is nagyobb öszszeget jelentettek, mint a megyénél. Ennek a magánvagyonnak" és a jövedelmeknek kezelését illetőleg eddig még semmiféle törvényes szabályozás nem volt érvényben. A nem törvényhatósági jogú városok háztartását a községekről szóló 1874:48. tc. szabályozta ugyan, de ez a törvényhatóságokra nem vonatkozott, A törvényhatóságokról szóló törvények viszont pénzügyi vonatkozásokban kizárólag a pótadóztatási jogot szabályozták. Mivel a mindenkori városi vezető réteg különféle spekulációi e jelentős vagyon megmaradását már ekkor is nem kis mértékben kezdték veszélyeztetni, szükségessé vált a kérdés törvényes szabályozása. A probléma megoldásaként az 1886-i törvény kimondta, hogy a városi tön/ényhatóságok háztartása a községek (és rendezett tanácsú városok) tehát a konkrét helyhatósági jogot gyakorló alacsonyabb fokú önkormányzatok mintájára vezetendő. Az ezzel kapcsolatos eljárást az 4886 : 22. tc. újból szabályozta. E szerint a város ingó és ingaüan vagyonát minden évben köteles leltározni. A leltárt a zárszámadáshoz kell csatolni. A város törzsvagyona nem csonkitható, csak kivételes esetben és akkor is csak, közgyűlési határozattal. A város vagyonának kezelését, esetleges bérbeadásának feltételeit, jövedelmeinek hova fordítását esetleg felosztását illetőleg szintén a közgyűlés rendelkezik. A törvény sZól még a városi lakosság (csakis az utcák, a várostvédő gátak, közlekedési vonalak és eszközök fenntartását célzó) közmunkakötelezettségérőt ami pénzben megváltható, a városok szegényeliátási kötelezettségéről és az ennek során szükséges intézmények (szegényház, aggmenház stb.) fenntartásáról, ~ tehát, a városi jövedelmek kezelésével kapcsolatos minden teendőt az eddiginél sokkal részletesebben határoz meg. E törvény és végrehajtási utasításainak alapos áttanulmányozása a kor városi levéltári iratanyagának megértését jelentősen elő mozdíthatja. 29