A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

I. 1867-1885.

hadseregből való szabadságolás, illetve elbocsátás ügyeiben is elsőfokon határoz. Ellenőrzi a bör­tönök állapotát, a börtönök élelmezését, egészségügyi viszonyait, s bennük a fegyelem állapotát, A bizottságnak jogában áll a polgári vagy büntető jog és^törvénykezés tekintetében szükségesnek látszó és törvényhozás vagy rendelet utján eszközölhető intézkedések megtétele végett az igazságügymi­niszterhez felterjesztést tenni. Közgazdasági érdekek képviselésére a közigazgatási bizottságnak külön előadója van, aki az er­dészeti, mezőgazdasági ügyeket, illetőleg, a gazdasági állapotot figyelemmel kiséri. (1882 : 20. t.-cz.) Eljár a bizottság a filoxéra meggátlása, valamint az erdészeti kihágások ügyében is mint másodfokú hatóság, megalakítja az erdészeti albizottságot, s az erdészeti ügyekben érkező jelentéseket és pa­naszokat az erdészeti bizottságnak adja ki, továbbá erdészeti ügyekben jelentést tesz a földműve­lési minisztériumhoz. (1879 : 31, tc.) A közigazgatási bizottság, illetőleg elnöke engedélyezi a hivatalos vadászatokat, indítványozza a ra­gadozó állatok elejtéséért fizetendő jutalom dijakat; (1883 : 20. tc.) Véleményt ad a kivándorlási ügy­nökségért folyamodók kérelme iránt (1881 : 37. tc.)., közreműködik a műemlékek fenntartása kö­rül (1881:39. tc.) és a kisajátítási eljárásnál (1881:41, tc.) ; harmadfokú hatóság ut~, híd-, rev­es kövezetvám-ügyekben. Fegyelmi hatáskörében a bizottság általában fellebbviteli fórum a törvényhatóság területén mű­ködő állami, törvényhatósági, vagy községi' közigazgatási .közegek fegyelmi ügyeiben. - Fellebbezési hatáskörét egyes konkrét törvények és rendeletek határozzák meg : a törvény szerint általában a községek egyesek konkrét .magánügyeiben hoZo^határozalainak, az: alispán magánszemélyek Ügyé­ben hozott fellebbezhető határozatainak és a községi és a törvényhatósági adó egyéni kivetése el­len egyesek által beadott felszólalásoknak másodfokú elbírálását látja el. Mindhárom minőségében tehát elsősorban olyan ügyekben Jár el, ahol állami és- önkormányzati igaz­gatás egymással kölcsönösen kapcsolódik. Ennek megfelelően határozatai kötelező erővel bírnak a törvényhatóság területén működő minden közigazgatási alkalmazottra, akár állami, akár törvényha­tósági vagy más önkormányzati szolgálatbán áll. Jeliégének megfelelően tehát, ahogy a közigazga­tásban az állami szektor erősödik, azaz ahogy a törvényhatóság területén megszaporodnak az olyan feladatok, amelyeket az állam saját közegeivel hajtat végre, s már nem biz a törvényhatóságra, ugy szélesedik ki egyre jobban a közigazgatási bizottság hatásköre is. Fentismertetett széles ha­tásköre mindmegannyi jele annak, hogy a központból irányított igazgatás fokozatosan az élet egyre több vonatkozásába! avatkozik be s az önkormányzati igazgatás mellé saját külön - főleg szakvo­nalra kiterjedő - hálózatát is kiépíti, A Közigazgatási Bizottságnak a törvényhatósághoz szervezetileg is köze van, bár nem törvényha­tósági szerv, hanem önálló hatóság. A kormányhoz intézett jelentését a törvényhatósági közgyűlés­hez is felterjeszti. Javaslatait a közigazgatás munkájának megjavítására, szabályrendelet alkotásá­ra, határozat hozatalára a közgyűlésnek teszi meg. Jelentéseket és javaslatokat a közgyűlésnek tehet. Felvilágosításokat köteles adni a közgyűlésnek minden esetben, figyelmeztetheti a törvény­hatóságot valamilyen a bizottsághoz küldött határozatának törvénytelen voltára, s ha azt a törvény­hatóság nem változtatja meg, a miniszterhez panasszal élhet. Mindennek ellenére azonban a köz­igazgatási bizottságban alapjában véve mégis csak olyan szervet keli látni, mely az állami beavatko­zásnak az önkormányzat életébe egyik igen jellemző - ha nem is mindig téflyezöje - de tünete, A bizottság részben teljes üléseket tart, havonta legalább egyet. Egyes konkrét szakvonatkozásu ügy­körökre vonatkozólag- azonban részben már megalakulása óta is különféle albizottságokban intéz­kedik, melyeknek száma a bizottság hatáskörét egyre kiegészítő különféle törvények Itövetfcezíé­ben (végeredményben jninden ujabban létesített állami szervnek kapcsolatba kellett lépnie a bizott­sággal) egyre emelkedik. Fegyelmi ügyeit, már megalakulásakor külön fegyelmi választmányban m< tézt Külön albizottság van a későbbiek folyamán az árvaügyek felülvizsgálatára, kisajátítási tárgya­lások vezetésére, erdészeti ügyekre, stb. Hatásköre a következő korszakokon át egyre növekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom