A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

Bevezetés

dóosztály igényeinek immár egyedül megfelelő teljesen központosított, az önkormányzatokat elsorvasztó, bürokratikus közigazgatásnak körvonalai. Mindezek folytán tehát magyar viszonylatban még a polgári kor felfelé ívelő szakaszának politikai centralizációja sem képvisel minden vonatkozásban (pl. a nemzeti függetlenség vagy a nemzetiségi kérdés kezelése) egyértelműen haladó tendenciát Igy magyar viszonylatban a politikai centralizációnak, jelentkezzék bármilyen formában is. kezdettől fogva van bizonyos kellemetlen mellékize. Érezték ezt a kortársak is, akik éppen ezért bizonyos nosztalgiával nézték elsősorban a függetlenségi tradicióju s emiatt szemükben túlságosan is glorifikált vármegye önállóságának korlátozását Mint a következmények megmutatták, nem sokáig volt okuk a nosztalgiára: a polgárosodott vármegye a burzsoáziával együtt egyre jobban a- reakció útjára tért 6. Ez a centralizációs folyamat, mint a következőkben részletesen is látni fogjuk* a törvényhatóságok vonatkozásában főleg két vonalon nyilvánult meg: a) a törvényhatóság kezdetben meglévő hatáskörét az idők folyamán közvetlenül vagy közvetve de gyakorlatban mindenesetre egyre jobban szűkítik a központi hatalom voviatra.y** b) a gazdasági és politikai fejlődés során egyre nagyobb számban jelentkező uj feladatok megoldását sem bízzák már a törvényhatóságra, hanem megoldásukra a központi hatalom egyre inkább uj, már közvetlenül tőle függő, a törvényhatósággal már csak egyre lazább kapcsolatban álló szervezeteket épit ki. 7. Jellemző vonása végül a centralizáció magyarországi folyamatának az a körülmény, hogy időben nem egyszerre, nem egyforma erővel és mértékben érvényesült" a vármegyei és városi törvényhatósággal szemben. Ennek több: részben szervezeti, részben politikai oka volt. aa) Szervezeti okait abban kereshettük, hogy a városok közigazgatási szervezete a vármegyékénél sokkal differenciáltabb, bonyolultabb. Egyrészt JíX, a városi törvényhatóságnak a vármegyeitől eltérően jelentős. - a volt szabad királyi városok esetében alapjaiban még a feudalizmus korából származó - magánvagyona volt. Debrecen vagy Szeged pl. többtizezer holdas nagybirtokkal rendelkezett, Sopronnak úrbéres jobbágyfalvai voltak. Minden városi törvényhatóság rendelkezett ezeken kivül a területén lévő haszonvételek : vásári helypénzek, vámok, különféle jogosítványok jogaival; melyeknek bérbeadása vagy akár közvetlen kezelése is igen számottevő jövedelmet jelentett. A polgári korba a városi törvényhatóság ezzel a jelentős vagyonnal a háta mögött lépett be: módjában állott - mint majd látni fogjuk - nagy kapitalista vállalkozásokba kezdeni, városi üzemeket és más hasznothajtó vállalkozásokat szervezni. Jellemző e vagyon mérétérep.högy .19363>án a 10 törvényhatósági városnak (Budapest nincs köztük) vagyonmérlegében szereplő vagyona 650 millió aranypengő értéket képviselt. - A vármegyénél ezzel szemben mindezen jelentős vagyon szinte teljesen hiányzott. A vármegye mint szervezet a feudális korban sem rendelkezett számottevő külön vagyonnal: politikai súlyát a szervezetet alkotó földbirtokos nemesség gazdásági helyzete adta meg. A vármegye a polgári korszakban sem folytatott jelentősebb vagyonszerző politikát Jellemző, hogy a 10 törvényhatósági Jogú város vagyonának értékével szemben 1936-ban a vármegyék aránylag sokkal kisebb értékű vagyont kezeitek. Nagyban elősegíti másrészt a város közigazgatási szervezetének differenciálódását az a körülmény, hogy a törvényhatósági jogú város - a vármegyével szemben - a speciális törvényhatósági közigazgatási feladatokon kivül - közvetlen helyhatósági teendőket is ellát azaz magát a várost alsófokon is igazgatja. A vármegyei törvényhatóságban a közvetlen helyhatósági igazgatást a községek és a rendezett tanácsú városok látják el, - a vármegye a járáson át ezek működését csupán irányítja és ellenőrzi. S igy bár hatásköre területileg jóval szélesebb és általában a városénál jóval nagyobb számú lakosságra terjed ki. közigazgatási szervezetéből, a várossal ellentétben, hiányzik a közvetlen helyhatósági igazgatást ellátó apparátus, (A vármegye járási fokú szervei is csak irányítják és ellenőrzik a községeket, de magát a helyhatósági igazgatást nem Ók látják el.) ftöviden ugy is mondhatjuk, hogy a városi törvényhatóság egyszerre látja el a törvényhatósági, tehát általában középfokú és az alsóíoku helyhatósági közigazgatást, míg a vármegyei törvényhatóság csak a e