Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Kiss Gábor: Degré Alajos tudományszervező tevékenysége Zala megyében
Végigtekintve a Degré Alajos által foglalkoztatott kutatók névsorán, láthatjuk, hogy egyrészt kiváló szakembereket vont be a munkába — gondolunk itt Kerecsényi Editre, Simonffy Emilre, Szabó Bélára, Sill Ferencre, Kiss Máriára, Markó Imre Lehelre — másrészt olyanoknak is igyekezett megbízást adni, akik akkor éppen igen nehéz körülmények között éltek: így pl. Pesthy Pálnak, Zalaegerszeg első monográfusának, aki 1945- ös internálását követően fizetés és nyugdíj nélkül tengődött, vagy Fülöp Istvánnak, a korábbi megyei könyvtárigazgatónak, akinek az 1956-ot követő internálás után ez volt az együk visszatérési lehetősége a tudományos életbe. Később, 1967 körül már néprajzi tárgyú kutatásokat is végeztetett, bevonva a munkába Vajkai Aurél, Petánovics Katalin, Szentmihályi Imre és természetesen Kerecsényi Edit etnográfusokat is. Összesen 15-16 zalai kutató vett részt a munkában, beleértve Degré Alajost is. A lexikon történetét egy másik, részletesebb tanulmánynak kellene feltárni: most csak annyit jegyezzünk meg, hogy már a kiadás előkészítése számtalan problémát vetett fel. 1964-ben jelent meg a Veszprém Megyei Helytörténeti Lexikon; a Zala Megyei Tanács V. B. már 1965-ben kérte az Akadémiai Kiadót a zalai kötet kiadására, de a kiadó csak úgy lett volna hajlandó kiadni 1968-ban, ha a megye fizeti a szerzői honoráriumot. Ezután az a döntés született, hogy a megyei tanács adja ki a könyvet saját vállalkozásában, de a Zalai Nyomda nem volt hajlandó a nyomtatást vállalni. 1967 augusztusában Degré Alajos — a Népszabadság egy honismerettel foglalkozó cikke nyomán11 — részletes tájékoztatást küldött a munkáról a napilapnak, amit megköszöntek, de nem közöltek le.12 Ekkor már 1970-re tervezték a megjelenést. 1968. január 31-én Degré Alajos megbízást kapott a lexikonban szereplő kísérőtanulmányok írására — eszerint a művet az Akadémiai Kiadó adja ki az Akadémia II. osztályának megbízásából.13 1968. december 19-én Kiss Gyula elnökhelyettes levelet intézett Kovacsics Józsefhez, hogy a cédulaanyagot (amit a megye fizetett) adja át megőrzésre a Zala Megyei Levéltárnak.14 Azonban a bonyodalmak nem csillapodtak: az MSZMP Kulturális Osztálya ugyanis úgy döntött, hogy a ma Jugoszláviához tartozó községek anyagát át kell adni jugoszláv intézményeknek, az esetleges publikációkat pedig közösen kell megje11 Máté György: Helytörténet, honismeret. In: Népszabadság 1967. augusztus 2. 1. p. '2 ZML Lexikon iratok. Degré Alajos levele a Népszabadsághoz, 1967. augusztus 15. 13 Uo. 14 Uo. 68
