Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Turbuly Éva: Szabó Béla levéltári kutatásai és publikációi (1976-1984)

nek birtokszerzési képtelenségét, a későbbi pereknek már ez képezte a jogalapját. Idézem: „A nemesség kisebbsége elsősorban gazdasági okokból fakadó igényét érvényesítette itt a vagyona, tekintélye és összeköttetései révén, a többi nemes nyilvánvalóan közömbös magatartása mellett.” A tanulmány sajnos már posztumusz jelent meg, a kötet első oldalát Szabó Béla bekeretezett fényképe és Simonffy Emil nekrológja foglalta el.

Szabó Béla két további megbízást kapott még. Egyik közülük Bél Mátyás Zala megyére vonatkozó ország-leírásának fordítása (1982. december 12-éről), a másik (1983 végén) „A zalai hiteleshelyek működése a 16. században” címet viselő tanulmány megírására szólt.11 Előbbi kézirata elkészült, de megjelentetésére különböző okok miatt csak 1999-ben, a Zalai Gyűjtemény sorozat 46. kötetében került sor.12 A kéziratot Tóth Péter ellenőrizte és rendezte sajtó alá. A hiteleshelyekről szóló munka, melynek 1984 végén kellett volna megjelennie, Szabó Béla betegsége miatt már nem készült el, bár az anyaggyűjtés a hagyatékban csaknem másfél dobozt tesz ki. (Ez irányú kutatásait a levéltárban egy évtizeddel később Bilkei Irén folytatta.)

A címekből, illetve a témaválasztásból kiderül, hogy Szabó Béla a feudális vármegye 16-18. századi történetét kutatta, annak számos vonatkozását véve górcső alá. A jogászi pályakezdésnek is része lehetett abban, hogy előszeretettel nyúlt jogtörténeti témákhoz. Az életmű a megjelent publikációk számát tekintve szerény, tartalmát, értékét számba véve annál jelentékenyebb. Bár munkái alapvetően Zala megyei forrásokon alapultak, semmiképpen nem nevezhetők provinciálisnak, helyi jelentőségűnek. E- gyedi, alapkutatásokat igénylő tanulmányaiban az adott korszak fontos társadalmi jelenségeire, folyamataira keresett választ és magyarázatot. Az egyes témákhoz készített jegyzetek, cédulák tömege bizonyítja, hogy minden leírt mondata mögött végtelenül alapos és kiterjedt anyaggyűjtés állt.

Munkáinak újraolvasása során meglepett azok frissessége, időszerűsége, a feldolgozás módszertani kidolgozottsága. Egy érett és letisztult gondolkodású tudós több évtizedes kutatási tapasztalatainak összegzése köszön vissza a lapokon. Valamennyi munkájának, de különösen az agiüsek évszázados küzdelméről és a nemtelenek birtokképtelenségéről szólónak

11 ZML Levéltári a. 967-100/1983.

12 Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján. (Zalai Gyűjtemény 46.) (Szerk. Káli Csaba) Zalaegerszeg, 1999. 13-62. p.

134