Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Turbuly Éva: Szabó Béla levéltári kutatásai és publikációi (1976-1984)

A küzdelem tárgya az volt, hogy az agilisek egytelkes nemesek módjára taxát fizessenek és szükség esetén katonáskodjanak, vág)' mint nemtelen személyek jobbágyként, contributióval adózzanak. Amellett, hogy ez utóbbi saját kis közösségükben jelentős presztízs veszteséget jelentett számukra, gyakori volt a kettős terhelés: a nemesi föld után katonáskodásra, nemtelenként adózásra szorították őket. Az eljárás, az adóztatás módja nem volt egységes az országban, megyénként változott a gyakorlat. A megyék ott léptek fel keményebben velük szemben, ahol — mint Zalában — nagy számuk miatt jelentékeny volt a tőlük beszedhető adó mennyisége. Különösen a Balaton-felvidéken és Göcsejben élő agilisek próbáltak több alkalommal számukra kedvező megoldást kicsikarni, sikertelenül. E küzdelem 1743 és 1845 közötti állomásait vette sorra Szabó Béla.

Utolsó megjelent munkája, a „Nemtelenek birtokszerzési képtelensége (incapacitas) Zala megyében” szerződését 1983-ban írták alá,9 Tárkány Szűcs Ernő lektori véleménye 1983. július 19-én kelt. „Szabó Béla tanulmányának témája rendkívül izgalmas és fontos jogtörténeti szempontból, a 18. századi magyar magánjog egyik eddig kétségtelenül elhanyagolt, de a jogéletre nagy kihatással bíró jogelvének kialakulását és fejlődését követi nyomon” — írta a lektor. Az elkészült tanulmány a Zalai Gyűjtemény sorozat 21. kötetében látott napvilágot, 1985 elején.10 Egy 1736-ban, a Vas megyei Nagysé községben indított keresettel indult el az igen nagy jelentőségű, rövidesen az ország más vidékeire is kiható folyamat, amelynek során nemes személyek nemteleneket pereltek. A birtokukban lévő nemesi föld átadására szólították fel őket, a tanulmány címében említett incapacitasra, azaz birtokképtelenségre hivatkozva. Szabó Béla tanulmányában azt bizonyította, hogy a több hullámban meginduló perek hátterében néhány bene possessionatus, hivatalt viselő és kiterjedt kapcsolatokkal bíró nemes és köre állt. Erős anyagi érdek, a földszerzés vágya indította őket arra, hogy bizonyos törvényhelyekre, elsősorban az 1715. évi 23. törvénycikkre, valamint Werbőczy Hármaskönyve III. Részének 29-30. cikkelyeire hivatkozva pereljenek el földeket nemtelenektől. Mivel az első perben a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria elfogadta az említett törvények kiterjesztő értelmezését, döntvényben állapította meg a nemtele- 5

5 ZML Levéltári ir. 300-100/1983.

1(1 Szabó Béla: Nemtelenek birtokszerzési képtelensége (incapacitas) Zala megyében. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1984-1985. (Zalai Gyűjtemény 21.) (Szerk. Degré Alajos és Halász Imre) Zalaegerszeg, 1985. 51-66. p.

133