Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Turbuly Éva: Szabó Béla levéltári kutatásai és publikációi (1976-1984)
gos folyamatok bemutatását követően részletesen ismertette a Zala megyei birtokviszonyok változását a 17. század második felétől a 18. század 30-as évekig, valamint a bizottság tevékenységéhez kapcsolódó zalai fejleményeket. Megállapította, hogy a megye kedvezőbb helyzetben volt a tőle keletebbre fekvő országrészeknél, mivel területe nagyobb részén nem szakadt meg a földbirtokosok folyamatos birtokjoga. Igv nem kellett az igazolás körüli bonyodalmakat végigszenvednie. Csak a fegyverjog kifizetésére kötelezték, amelyre viszonylag kedvező, 18 ezer forintos összeget harcolt ki magának. Maga a folyamat azonban több mint 20 évig tartott, folyamatos bizonytalanságban tartva a megye nemességét, nem beszélve a Bécsbe való követküldések és a döntéshozók jóindulatának megszerzésére irányuló ajándékok, discretiók magas költségéről. A következő szerződés dátuma 1978. december 4., az aláíró Simonffy Emil. A megbízás már a következő „Közlemények...” kötetre szólt, a munkacím: „Zala vármegye részvétele Mária Terézia háborúiban”. A tanulmány a Zalai Gyűjtemény 12. számában jelent meg „Az 1741. évi insurrectio szervezése Zala megyében” címmel.5 Wellmann Imre így írt lektori véleményében: „A tanulmány tanulságosan világítja meg, hogy a híres „vitam et sanguinem” felajánlás mögött [...] miben állt a nemesség valóságos hozzáállása, hogyan állt helyt a valóságban egy megyén belül az egyhangúlag kinyilvánított szép szavakért[...]. A dolgozat — címétől eltérően — nem csupán az insurrectio szervezésével, hanem túl ezen, a Zala megyei felkelt nemeseknek az 1741-i hadjáratban való részvételével is foglalkozik. Az eredeti levéltári forrásokra épülő, érdekes és hasznos dolgozatot közlésre ajánlom.”6 A következő munka, „Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért” a Zalai Gyűjtemény 18. számában, a „Közlemények. ..” sorozat 1982-1983. évi kötetében jelent meg.7 A megbízási szerződés 1980 decemberében kelt.8 Az agilis kifejezés tulajdonképpen nőági nemest jelent, aki felesége, vagy anyja révén nemesi birtokhoz jutott. 5 Szabó Béla: Az 1741. cvi insurrectio szervezése Zala megyében. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1979. (Zalai Gyűjtemény 12.) (Szerk. Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1979. 117-129. p. 6 ZML Szabó Béla iratai 6. doboz. IV. Nr. 7. 7 Szabé) Béla: Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1982-1983. (Zalai Gyűjtemény 18.) (Szerk. Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1983. 131-144. p. 8 ZML Levéltári ir. 1094-100/1980. 132
