Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Turbuly Éva: Szabó Béla levéltári kutatásai és publikációi (1976-1984)

hettek. Az első felkérés 1977. december 23-án Degré Alajos aláírásával még a Zalai Tükör 1978-ban kiadandó, „Közlemények Zala megyei közgyűjtemények kutatásaiból” című kötetébe szólt, „250 éve kezdődött a Zala Megyei Levéltár szervezése” címmel. A tanulmány elkészültéről és megjelenéséről nem tudok, viszont a Zalai Gyűjtemény 8., ugyancsak 1978-ban megjelent, hasonló című kötete már tartalmazta Szabó Béla első, e kiadványsorozatban megjelent munkáját, „Az újszerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása Zala megyében” címmel.4 * *

Már aló. század végén, Rudolf császár uralkodása alatt felmerült a Habsburg udvar részéről a gondolat, hogy a töröktől visszafoglalt területek tulajdonosai a visszakapott jószágért válságdíjat fizessenek. Ezt a fegyverjog (Jus armorum) néven tervezett bevételi lehetőséget a felszabadító háborúk során új életre keltették, kiegészítve az új szerzemény, a neoaquistica fogalmával. Utóbbi szerint a felszabadító háborúk alatt visszafoglalt föld nem felszabadított terület, hanem fegyverrel meghódított új szerzemény, amely felett az uralkodó szabadon rendelkezik. Nem köteles visszaadni az eredeti tulajdonosoknak, ha mégis megteszi, a háborús költségekhez való hozzájárulásként válságdíjat kér. A visszaszerzés feltétele a korábbi birtokjogok igazolása. Kollonics Lipót érsek vezetésével, kizárólag német tanácsosok részvételével létrehozták Bécsben a neoaquistica comissio-t, azaz bizottságot, amelynek feladata a magyarországi, korábban török uralom alatt álló földbirtokok ügyének rendezése volt. A bizottság a magyar jogok sérelmére a gazdátlannak ítélt területeket sokszor udvarhű indigenáknak, külföldieknek adta el, vág)7 kifizeteden illetmények fejében engedte át. Más részük kamarai kezelésbe került. A korabeli közvélemény magát a koncepciót és a bizottság tevékenységét rendkívül jogtalannak és igazságtalannak ítélte, amely a szabadságharc kirobbanásában is jelentős szerepet játszott. Rákóczi kiáltványában a fegyverjogot és az újszerzemény jogát az egyik legfelháborítóbb sérelemnek nevezte. A szabadságharc egyik jelentős eredményének tekinthető az 1715. évi 10., majd az 1723. évi 19. törvénycikk megszületése, amelyek, ha nem is szüntették meg az elvet és az eljárást, némileg igazságosabbá tették a rendszer működését, és teljesíthetőbbé a rendek számára a birtokaik feletti rendelkezés visszanyerését. Szabó Béla tanulmánya a fogalmak tisztázását és az orszá4 Szabó Béla: Az új szerzeményt birtokok és a fegyverjog megváltása Zala megyében. In:

Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1978. (Zalai Gyűjtemény 8.)

(Szerk. Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1978. 99-113. p.

131