Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Csömör Erzsébet: Szamosszegtől Zalaegerszegig. Szabó Béla életrajzának vázlata (1905-1985)

Szabó Béla szeretett tanítani, de a levéltár volt a mindene. Örömmel töltötte el, hogy 1976-ban augusztustól decemberig újra dolgozhatott a levéltárban, 1978 júniusában pedig abban a boldogságban volt része, hogy visszakerült eredeti foglalkozásához, és a továbbiakban tudományos főmunkatársként dolgozhatott a Zala Megyei Levéltárban.38 Érdeklődése elsősorban a 18. századi nemesség problémáira irányult. Publikációi is e témakör kutatásának eredményeként születtek meg, és ezekben az években jelentek meg. Tudományos munkásságával a hazai levéltári szakirodalmat gyarapította, szakmai tudását, speciális ismereteit, gazdag tapasztalatait pedig a levéltár fiatal szakembergárdájával osztotta meg.

„»Ez a Béla egy csoda!« mondták az emberek, amikor hol itt, hol ott tűnt fel a városban, frissen, fiatalosan.”39 Jóval hetven év felett is fiatalokat megszégyenítő módon teniszezett. 1977-ben a Zala Megyei Tenisz Szakszövetség elnökévé választották. Két évvel később, 1979-ben az Országos Testnevelési és Sporthivatal Elnöke a testnevelés és sport terén végzett kiemelkedő munkájáért kitüntetésben részesítette.40

Kiegyensúlyozott, az életet igenlő egyénisége lehetővé tette, hogy' az egyéni sérelmeken túltegye magát. Megmaradt derűs, jó humorú embernek. Szellemi kisugárzásában jól érezték magukat kollégái, barátai és tanítványai.

38 ZML Szabó Béla személyi adatlapja.

39 Dr. Varga Zoltán: Béla bátyánk... In memoriam Sz. B. In: Zalai Hírlap 1985. január 28. (22 sz.) 4. p.

40 ZML Szabi) Béla levéltáros iratai.

114