Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Csömör Erzsébet: Szamosszegtől Zalaegerszegig. Szabó Béla életrajzának vázlata (1905-1985)

Jó munkakapcsolatot alakított ki a megyei és városi tisztikar tagjaival, családi barátságok is születtek. Egyik kedvenc időtöltése a tarokkozás volt. A baráti kör — Szabó Béla, Bodnár Sándor, Szilágyi Lajos, Banga László és I Iorváth Miklós — kártyapartijai hed rendszerességgel folytak a zalaegerszegi Kaszinóban. Játék, kikapcsolódás és eszmecsere volt ez egyben, a közös érdeklődésű emberek társas szórakozása.

Munkásságának három csomópontja volt. Az egyik a levéltári anyag védelme, illetve a háború után a veszélyeztetett levéltári anyag begyűjtése. Minden erejével igyekezett megmenteni a megye értékes levéltári anyagát, a háborús években sikerült megakadályoznia az anyag nyugatra hurcolását.13 Az 1950-es évek meglehetősen rossz anyagi és személyi feltételei ellenére megmentette a szerzetesrendek feloszlatása után az egyházi levéltárak irat- és könyvanyagát, az elhagyott kúriákból több nemesi család magánlevéltárát, valamint Nagykanizsa város tűzből megmaradt levéltárát.14

Nemcsak a feltorlódott anyag rendezését kellett végeznie, hanem a háború alatt ereded irattári rendjéből kiforgatott iratsorozatok helyreállítását is, a könyvtár újbóli katalogizálását, a háború folyamán elpusztult anyakönyvi első példányok pódását. A munka elvégzéséhez további munkaerőre volt szükség. A Levéltárak Országos Központjával és a megyei tanáccsal történt hosszas alkudozás után Fülöp István,15 — a megyei könyv13 A háború alatt a legnagyobb kár az anyakönyveket, az alispáni iratanyagot, és a Közigazgatási Bizottság segédkönyveit érte. Ekkor semmisültek meg az 1891-1903 és 1941-1944 között keletkezett alispáni iratok. Szabó Béla az őt kinevező főispán, Teleki Béla személyi, családi köz- és magániratait is ekkor menekítette be a levéltárba.

14 Ezekben az években átmenetileg a levéltárba kerültek a megyeháza köz- és kisgyűlési terméből leszedett egészalakos olajfestmények: Deák Ferenc, Zrínyi Miklós, Szapáry Károly gróf, Csány László, Festetics György gróf, I Iorthy Miklós, valamint a zalai főispánok mellképei, továbbá egy 18. századi Krisztus kép, és az ugyancsak 18. századi festmény, melyen Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. ZML A Zalaegerszegi Állami Levéltár iratai (ZÁL ir.) 217/1950.

13 Fülöp István (Megyehíd 1913. május 10. — Zalaegerszeg, 1975. október 26.). Tanítói oklevelét 1934-ben szerezte a kőszegi tanítóképzőben. 1938-ban került Zala megyébe; öt éven keresztül a csácsbozsoki iskola, majd a Téli Gazdasági Szakiskola tanára volt. 1946-ban megszervezte a Zalai Táj- és Népkutató Intézetet, melynek 1950-ig vezetője volt. Rövid tanítóskodás után a Zala megyei Levéltár munkatársa, 1953-57 között a megyei könyvtár vezetője lett. 1957-ben - a forradalomban játszott szerepe miatt — elbocsátották, majd letartóztatták és elítélték. 1963-ban ismét taníthatott, azután 1968-tól 1973-ig a megyei könyvtár munkatársa volt, végül 1975-ben történt nyugdíjazásáig a Magyar Olajipari Múzeumban dolgozott.

108