Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Csömör Erzsébet: Szamosszegtől Zalaegerszegig. Szabó Béla életrajzának vázlata (1905-1985)

Szabó Dezső4 — tanítványaként, latin-történelem szakon sajátította el tudományos ismereteit. „Egy életre magába szíttá ez ősi intézmény sajátos szellemiségét, a világ felé való nyitottságot, a lényeglátást, a kicsinyes dolgok fölé emelkedés képességét, a másik ember autonómiájának végtelen tiszteletéiolvashatjuk a Simonffy Emil által írt nekrológban.5 A régészet is érdekelte, talán jobban, mint a történelem. Boldogan vett részt az Alföldi András6 professzor vezetésével végzett aquincumi régészeti feltárásban. Az ásatási munkáért kapott kevés pénz azonban nem volt elég ahhoz, hogy a régész szakot is elvégezze, ugyanis anyagi támogatásra — a népes család miatt — otthonról nem számíthatott.

Az egyetem befejezése után 1929-ben tanári oklevéllel a zsebében, a debreceni Városi Levéltárban Csobán Endre főlevéltárnok mellett szakdíjnokként kezdte meg a munkát. 1930-ban az Országos Levéltárban levéltár kezelői szakvizsgát tett. Fiatal levéltárosként belépett a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületébe. A debreceni évek alatt ismerkedett meg Mata Jánossal,7 a harmincas évek ismert költő-grafikusával, akivel szoros barátságot kötött. Mata 1931-ben költözött Debrecenbe, és az egyetem befejezése után barátja segítségével rövid ideig levéltárosként dolgozott a városi levéltárban. Az archaikus hangulatú fametszeteiről ismert művész hálából és barátságból ex librist készített Szabó

4 Szabó Dezső (Makó, t882. december 3. — Debrecen, 1966. október 4.) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1931 — 1949), a történelemtudományok kandidátusa (1952). A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1924-től a debreceni egyetem tanára. 1959-ben nyugalomba vonult.

5 Simonffy Emil: Szabó Béla 1905-1984. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1984-1985. (Zalai Gyűjtemény 21.) (Szerk. Degré Alajos és Halász Imre) Zalaegerszeg, 1985. 3-4. p.

6 Alföldi András (Pomáz, 1895. augusztus 27. - Princeton, USA, 1981. február 12.) régész, ókortörténész. 1913-ban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett történészdiplomát és bölcsészdoktorátust 1918-ban. 1923-tól 1932-ig a debreceni egyetemen, 1932-től 1947-ig a bp.-i tudományegyetemen adott elő archeotógiát. 1947-ben Angliába emigrált, majd egy év múlva Svájcban telepedett le. 1952-től 1956-ig a berni egyetemen, majd Baselben volt egyetemi tanár. Ezután a princetoni egyetem meghívására az USA-ba ment, ahol 1965-ig, nyugalomba vonulásáig egyetemi tanárként működött, és ókortörténeti kutatásokkal foglalkozott.

7 Mata János (Hegyközkovácsi, 1907. december 12. - Nyírmihálydi, 1944. oktéiber 26.) költő, grafikus. 1931-ben Debrecenben bölcsészdoktorátust szerzett. Az egyetemen a román nyelv lektora lett és levéltáros is volt. Versei és tanulmányai jelentek meg debreceni folyóiratokban. Irodalmi munkássága mellett jelentősek archaikus hangulatú fametszetei.

106