Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Káli Csaba: Zala vármegye levél tárnokai 1939 előtt

a vármegyei szolgálattól. Törzskönyvi lapján az 1885. január 1-től 1887. január 3-ig tartó időszakra vonatkozóan a „gazdálkodás” megnevezés szerepel.

1887. január 3-án visszatért a hivatali szolgálatba, mint árvaszéki jegyző. Itt kell megjegyeznünk, miszerint Fitos iskolai végzettsége a hivatalos iratok alapján némileg talányos. A törzskönyvi lapokat ekkor a levéltárnokok vezették, így a lapján található, saját kezű aláírása alapján vélelmezhető, hogy önmagával sem tett kivételt. A képzettségről számot adó rovatban — Fitos keze írásával — a következő szöveg áll: „államtudományi államvizsga letéve 1878. június 4-én”. Ezt azonban áthúzták, és kevéssel alatta a következő, 1912. szeptember 5-én kelt, Árvay Lajos alispán által szignózott beírás olvasható: „Az államtudományi államvizsgát nem tette le, mert pótvizsgára utasíttatott.” Magát a törzskönyvi lapot egyébként 1907 áprilisában fektették fel. A két említett bejegyzés között azonban van még egy' — számunkra azért megnyugtató — beírás is: „Köztörvényhatósági főlevéltárnoka vizsga letéve 1891. január 31.”23

E dátumhoz képest két héttel későbbi kinevezése után nem sokkal — mondhatni — a mélyvízbe dobták Fitost, a levéltár új helyre költöztetésével. A már korábban említett, 1732-ben elkészült vármegyeháza épületét ugyanis 1872-ben, a királyi törvényszékek felállításával az igazságszolgáltatás kapta meg, de a vármegyei levéltár egészen 1891-ig, jelenlegi épületének elkészültéig a bírósággá lett vármegyeháza épületében maradhatott. A levéltár átköltöztetésének gondja tehát Fitos nyakába szakadt. Ekkor ráadásul már/még semmilyen segédszemélyzettel nem rendelkezett a levéltár, amit somogyi kollégájának 1892-ből származó, ez irányú kérdésére adott válaszából tudhatunk meg.24 A levéltárnoki teendők mellett Fitos 1891 és 1907 között a megye központi választmányának jegyzőségét is ellátta. Ekkoriban és még később is, teljesen bevett szokásnak számított a levéltárnok, feladatkörén kívüli közigazgatási teendőkkel való megbízása. Az 1900-as évek elején újfent módosított Vármegyei Ügyviteli Szabályzatba ezt a feladatkört hivatalosan is beépítették. A szabályzat értelmében a levéltárnok ügykörei a következők voltak: anyakönyvi bejegyzésekkel, névváltoztatásokkal kapcsolatos ügyek, a szűkebb

23 ZML Zala vármegye alispánjának iratai. Vármegyei alkalmazottak törzskönyvi lapjai, Fitos Márton.

23 ZML Levéltár ír. 123/1892.

100