Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”. Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012) 43-67.
hivatalos irományokat a főjegyző kapta kézhez, majd aljegyzői között osztotta szét, miután a vármegye köz-, illetve kisgyülésén felolvasták.22 A jegyzők túlterhelése napidíjas írnokok (diurnisták) félfogadása mellett sem szűnt meg. A levéltárban a négy fal között végzett monoton munka népszerűtlen volt. Zólyom megyében, 1785-ben jelent meg az első, a jegyzői tisztségtől elkülönített vármegyei levéltárnok. Prónay főispán 1785 szeptemberében nevezett ki egy esküdtet, Remenius Károlyt levéltámokká.23 Ezt követően Arad vármegye főispánja, Teleky Sámuel gróf Muraközy József ügyvédet tette meg ,,Regestrator archiváriussá” 200 forint évi fizetéssel, valamint szabad lakással a vármegye házában, hogy lajstromozói feladatait minél jobban el tudja látni.24 Az országban harmadikként, 1785. november 29-én Bállá Gábort nevezték ki levéltári iktatóvá (regestrator) Pest megyében. Ezután ő lett a levéltár felügyelője, és mint ilyen, a régi iratokhoz is ő készítette a segédleteket.25 A folyamatban lévő ügyek iratainak mutatózása továbbra is a jegyzői hivatal (notariatus) feladata maradt. Az 1790. március 23-án kiadott Benignum Decretum ismét a főjegyző felügyelete alá helyezte a levéltárat.26 A főispáni utasítás alapján Bállá Gábor feladatai között szerepelt az elmaradt lajstromozási munkák elvégzése, ezen kívül az akták kezelése, mutatózása (indicatio), kiadása, valamint az előiratok kikeresése és csatolása, végül pedig az előiratok után kutató tisztviselők, illetve magánfelek útbaigazítása. Ekkor még a notariatus harmadik tagjaként látta el mindennapi feladatait.2 __________________________________________BERÉNYINÉ KOVÁCS GYÖNGYI Jegyzői hivatal 1790-1847 A középnemességnek a megyei közéletben játszott szerepe, illetve politikai törekvéseik vagyoni erejüknél jóval jelentősebbek voltak. A vármegye tisztviselői pozíciói így gyakran azoknak - az arisztokráciával és egymással sokszorosan összeházasodott - középnemesi családoknak a kezében voltak, akiknek többsége akár Mohács előtti, de legalábbis 16. századi birtokjogaira hivatkozhatott, mint például a Szemerék, a Fáyak, a Földváryak, a Dubraviczkyak és a Nyáryak. Közöttük olyanok is akadtak, akik számára ezen stallumok elnyerése az utolsó lehetőség volt a fennmaradásra. A vármegyei tisztség II. József uralkodása alatt már nem „nobile officium" volt, hanem kenyérkeresetté alakult át. A 18. század végétől ugyanis a megyei középnemesség második, illetve harmadik fiúgyermekének biztos megélhetést nyújtott a hadsereg mellett az állami, valamint megyei hivatalok elnyerése is.28 A főjegyzői 22 BizáKI Puky, 1828. 38. o. Vö.: PML IV. 3-a/l. 1814: 485. 23 Föglein, 1966. 37. o. 24 Föglein, 1966. 37. o. 25 Föglein, 1966. 36. o. 26 Föglein, 1966.40. o. 27 PML IV. 1-a/l. 428. számú határozat, 1785. november 29. Az esküdti hivatalában Zlinszky esküdt (ugyanannyi pénzért) helyettesítse. 28 Odor, 26. o. 47
