Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”. Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012) 43-67.
korára és egészségi állapotára való tekintettel sem lehet most már megtagadni. Ezután bízták meg a fentebbiek szerint Kecse Pétert allevéltárnokként a pertári feladatok ellátásával."15 A levéltárról a későbbiekben teljesen leválasztották a pertárat, meghatározva az új hivatal működési rendjét. Magát a hivatalt is kibővítették az egyik börtöncella helyiségével."16 Közvetlenül Bállá halála után, 1832-ben nevezték ki az első önálló pertármestert, Gál János személyében.* 106 107 A LEVELESLÁDÁTÓL A „LEVELES TÁRHÁZIG”____________________________ A levéltár épülete Az első fejezetben említettek szerint a levéltár kialakításának alapfeltétele az állandó székház megléte volt. A Pest megyei nemesség 1689-ben Budán az Úri utcában, az akkori országgyűlés szomszédságában vásárolt egy házat megyegyülések tartására. A legenda szerint a megyei urak attól tartottak, hogy az országgyűlés, az udvari kamarilla és a Haditanács megtudja, mit tárgyalnak a megye köz- és kisgyűlésein, ezért 1697-ben Pesten egy másik épületet, Pachner hadbiztos házát vásárolták meg megyeházának.108 Az iratok elhelyezése a kezdetektől komoly problémákat okozott. A levéltár céljára kijelölt helyiség, amelynek bejárata a szomszédos ülésteremből nyílt, 1773- ban már annyira megtelt, hogy az iratok felhalmozódtak a földön, és így egész csomók rohadtak el. A későbbi bővítések után 1787-ben már két szobából állt a levéltár helyisége, bejáratát pedig biztonsági okokból vasajtóval szerelték fel.109 1801. december 4-én tűz ütött ki a levéltárban. Az éppen ülésező megyegyűlésen részt vevő nemesek lélekjelenlétének köszönhetően nem keletkezett jelentősebb kár. A tűz oka az volt, hogy az archívum fűtésére kirendelt rab a kályha elé tette a nedves fát száradni, majd a tüzet magára hagyta. A tettéért 24 pálca büntetést kapott. A tűz után az udvari kapitányt, Belányi Istvánt is elmarasztalták, mivel a tüzoltószerek és a kémény sem volt megfelelően karbantartva.110 A reformkor idején Pest megye volt az első, amely olyan központot hozott létre, ahol a legfőbb irányító testületek (közgyűlés, alispáni, ügyészi, számvevői, pénztári hivatal, levéltár, törvényszék, börtön és a vezető tisztviselők szállásai) egy épületben voltak. Az új megyeházát három részletben, 1804-1841 között építtették meg, három eltérő iskolázottságú és más-más felfogású építész, Hild János, Hoffichter József, illetve ifj. Zitterbarth Mátyás tervei alapján. A megye az építkezéshez szükséges pénz fedezetére folyamatos kérelmeket nyújtott be a Helytartótanácshoz. Mivel az több ízben szabályozta a tűzvédelmi és a 1U5 PML IV. 3-a/l. 1828: 1154. 106 PML IV. 3-a/l. 1828: 1154. 107 PML IV. 3-a/l. 1848: 6716. Feladati közé tartozott a ki- és betáblázások rögzítése is. 108 Az eredeti Gránátos utcai telken álló négyszobás házat a 18. század során többször is bővítették. A megyei közigazgatás azóta is ezen a helyen működik. 109 PML IV. 3-a/l. 1792: 1527. 110 PML IV. 3-a/l. 1801: 2135. Igaz, a kapitány előre jelentette, hogy a boltozat nincs téglával megerősítve tűz ellen a levéltár homlokzati részén. 58
