Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 között. Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. 67-85.

Keresztes Csaba 74 – engedélyezés céljából – a Pénzügyminisztériumnak bemutatja.”39 Egy harmadik, az engedélyt is tartalmazó levelükben konkretizálták a tilalom tárgyát: „Megjegyezzük azonban, hogy a MASZOBAL-ra40 vonatkozó nemzetközi egyezmény és nemzetközi pénzügyi adat közzétételéhez a Pénzügyminisztérium nem járul hozzá.”41 Néhány esetben megbíztak a levéltárban, a levéltár munkatársainak éberségében. Az Országos Tervhivatal azzal a feltétellel engedélyezett egy, a Tanyai Tanács tevékenységére vonatkozó kutatást, amennyiben „a Levéltár illetékes vezetője átvizsgálja a kiválasztott ügyiratokat abból szempontból, hogy nem találhatók-e azokon olyan széljegyzetek, rajzok, megjegyzések, amelyek nyilvánosságra hozása állami szervek, társadalmi szervezetek, illetve az államigazgatás, a honvédelem, az igazságszolgáltatás vagy gazdálkodás rendjét veszélyezteti”.42 A Minisztertanács Titkársága egyszer szintén azzal a feltétellel adta meg a kutatási engedélyt „hogy az államtitok védelméért az Új Magyar Központi Levéltár vezetője a felelős.”43 A LÜSZ életbe lépése után bizonyos szervek külön kérték, hogy a levéltár a kutatóval írassa alá a LÜSZ 3. számú függelékének44 szövegét. Egy esetben van írásbeli adatunk arról, hogy az illetékes szervek előzetesen átnézték a kutatni kívánt iratanyagot. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének munkatársa a Belügyminisztérium Egyesületi Osztályának iratanyagát kívánta kutatni. A BM külön feltétel nélkül [!] megadta az engedélyt. A betekintésre már előkészített iratanyagot azonban a „BM-ből kint járt elvtárs át is nézte. Véleménye szerint azok a kutató rendelkezésére bocsáthatók, kivéve, amelyek sértik a magyar–jugoszláv kapcsolatokat.” (E korlátozást nem pontosították, és a levéltárosok további feljegyzései sem tartalmaznak arra adatot, hogy kiemeltek volna valamit az előkészített iratanyagból.)45 Különleges esetek a kutatási engedélyezések ügyeiből Az 1970 és 1979 között keletkezett és általam átvizsgált kutatási kérelmekből kiválogattam a legérdekesebbnek tekintendő eseteket, valamint azokat, amelyek a korszak politikai–társadalmi légkörét pontosabban dokumentálják. Minden közlésre érdemes esetet szerepeltetek e fejezetben, többnyire az iratokból vett idézetekkel támasztva alá a bennük rejlő lényegi mondanivalót. E válogatásban idézek a korszak politikai jellegzetességeit magán viselő beadványokból, amelyek frazeológiája tükrözi a korszak szellemiségét. Az ügyiratokban gyakorta megjelenő „tájékoztatás után kutatási szándékától elállt” kifejezés, vélhetően, arra is utalt, hogy nemcsak a jogszabályi kötöttségekről tájékoztatták az érdeklődőt, hanem igyekeztek a témájába illő iratok – vélt vagy valós – hiánya miatt is lebeszélni a kutatás elkezdéséről. A levéltár működésének megindulása kezdetén a kutatást kezdeményező személyek, de még gyakrabban az intézmények, fontosnak tartották, hogy röviden ismertes- 39 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–1279–1979. 40 MASZOBAL: Magyar–Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. 41 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–65–1975. 42 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–305–1976. Ez a kikötés több esetben előfordult. 43 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–835–1977. 44 A LÜSZ 3. számú függeléke a kutatói nyilatkozat szövegét tartalmazta. Ebben a kutatók a tudomásukra jutott államtitok megőrzéséről tettek nyilatkozatot, valamint arról, hogy „a zárolást (kutatási korlátozást) elrendelő szerv engedélyével, illetve annak előzetesen történő bemutatás után hozom nyilvánosságra”. 45 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–177–1977.