Szabó Bence: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 58-76.

S^abó Bence

1984. évben: 17,07 iratfoly óméter1

7

17 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok 2. d. 4. dossz. Tájékoztató a helyi pártarchívumok 1984. évi munkájáról.

18 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. Tájékoztató a helyi pártarchívumok 1985. évi munkájáról. 2.

19 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. Tájékoztató a helyi pártarchívumok 1986-ban végzett munkájáról.

20 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. Tájékoztató a helyi pártarchívumok 1987-ben végzett munkájáról.

21 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. Tájékoztató a helyi pártarchívumok 1988-ban végzett munkájáról.

22 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. 5. csomó. Tájékoztató a helyi pártarchívumok 1987-ben végzett munkájáról.

23 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. Emlékeztető az MSZMP Bács-Kiskun Megyei VB 1973. április 10-i határozatának végrehajtásáról. Kelt: Budapest, 1973. december 15.

1985. évben: 14,84 irat folyóméter1

8

1986. évben: 23,22 irtafolyóméter1

9

1987. évben: 13,80 iratfolyóméter20

1988. évben: 13,06 iratfolyóméter21

Az iratátadás késlekedése mellett a pártiratok egységét veszélyez tette az is, hogy semmi biztosíték nem látszott arra, hogy az időközben megszüntetett járási párt- és KISZ bizottságok anyagait a jogutód városi szervek elkülönítetten, lezárt irattári anyagként kezelnék tovább, egészen a levéltári átadásig. így az iratanyagok esetleges keveredése, szétszóródása jelentős többlet munkateherként jelentkezhetett a későbbiek során a levéltári fondképzés, feldolgozás folyamán. ^Aggodalmunk ugyanis nem alaptalan, tapasztalataink konkrét esetekhez kapcsolódnak.”22

— állapította meg a pártlevéltáros a KISZ összekevert városi-járási anyagai rendezésének, selejtezésének kapcsán. A Párttörténeti Intézet instruktora — személyes kiszállásának tapasztalatait összegezve — 1973-ban még mindig kénytelen megállapítani, hogy a járási-városi pártszervek illetékesei hozzá sem kezdtek az iratok archívumi előkészítéséhez, hanem azt várják, hogy az archívum munkatársai végzik el helyettük a feladatot. Baja városi és Kalocsa járási pártbizottságai például 3—4 évnyi munkahátralékot halmoztak fel. Emellett az instruktori jelentés azt is megállapította, hogy az addig egyszemélyes levéltár státuszbővítése immár elodázhatatlan, különben a központi párthatározatokban megszabott célok és feladatok elvégzése veszélybe kerül.23

Levéltári feldolgozás

A levéltárba bekerült, átvett iratanyagot feltáró, majd rendszerező-rendező munkával dolgozták fel. Ennek szabályait a Párttörténeti Intézet Archívuma „Rendezési szabályzat' kiadásával szabta meg. A szabályzat az iratok rendezési folyamatát jól körülhatárolható munkafázisokra tagolta:

1. a

fondképző szervezeti felépítésének, funkcióinak és a fond anyagának megismerése;

2. a

fond határainak felülvizsgálata, a fondcsoportok kialakítása;

3. a

rendezési terv összeállítása;

66