Szabó Bence: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 58-76.
Egy eltűnt levéltár nyomában ■ Konkordanciajegyzék ■ Fondtörténeti tájékoztató ■ Őrjegy A pártarchívumok által megőrzésre átvett iratok 1956—1970 közötti évköreinek rendezéséhez 1980—1981 folyamán rendezési sémát adott ki a KB Titkársága. A jegyzék csoportokra tagoltan tartalmazta a megyei, valamint a városi és járási pártbizottságok bizottsági és apparátusi iratainak rendszerét, valamint az illetékességi területükbe tartozó alsóbb szintű pártszervek iratainak rendezési sémáit. A megyei pártlevéltár megalakulását és feltöltését követően megkezdődtek az iratok levéltári feldolgozásiatok munkái is. Már 1963-ra elkészült az 1956 előtti jogelőd pártszerv fegyelmi iratainak betűrendes mutatója, mely nagyban segítette az ügyvitel, ügykezelés során jelentkező adatszolgáltatási munkát. Emellett az 1960-as évek első felében megkezdődött az 1945—1948 közé eső évek iratanyagainak rendezése, feldolgozása is, valamint — a komoly mérvű iratveszteség miatt — a hiányzó dokumentumok Párttörténeti Intézet iratanyagainak másolataiból történő kiegészítése. Ezt követte az 1960-as évtized közepétől az 1945—1960 közötti évek dokumentumállományának „tudományos-technikai feldolgozása”, mely lényegében a pártiratok rendszerezését, fondfondcsoport-őrzési egység szintű besorolását, az iratokhoz készítendő levéltári segédletek, napirendjegyzékek, nyilvántartások megírását jelentette. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Archívuma működésének az 1980- as évtizedre eső sokszor kacskaringós irányokat vevő szakmai munka feladatait, annak legfontosabb állomásait a fennmaradt pártarchívumi iratok alapján az alábbiakban lehet összefoglalni: a Párttörténeti Intézet 1985. július 8-ai utasítása alapján — leképezve a közigazgatás és ezzel együtt a pártirányítás többszöri átszervezéseit, változásait — módosultak a fondszerkesztési alapelvek. Megszüntették a fondjegyzék 57—68. fondjainak egyesített járási-városi iratanyagait. Az iratokat a korábban lezárt, majd ismételten megnyitott 2—14 fondok iratanyagába illesztették be, mely fondokat a következő évben ismét el kellett volna különíteni. Bács-Kiskun megyében ugyanis az 1962— 1964. évek közötti időszakban négy összevont járási-városi bizottság működött. Ezt követően, 1965 folyamán a megszüntetett négy városi és négy járási pártbizottság újjáalakult, egymástól szervezetileg ismét elkülönülve, természetesen a hozzájuk tartozó pártszervekkel és -szervezetekkel együtt. A lezárt fondok anyagainak leválasztása jelentős többletmunkát okozott, tekintetbe véve azt is, hogy éppen a Párttörténeti Intézet utasítására, 1985 elején került sor az MSZMP 1970 előtti anyagainak fondonkénti öszszerendezésére, és az ezt követő időszak évek szerinti rendszerezésére. Az új utasítás szerint a kialakított rendszert ismét meg kellett — volna — bontani, erre a munkára azonban a pártarchívum megszűnéséig már nem került sor. A pártigazgatás változásait leképező, új fondszerkesztési követelmények a kétfős megyei pártarchívum személyzete számára nyomasztó feladatterhet jelentettek, amelyeknek az adott körülmények között nehéz volt megfelelni. Példaképpen: „pár évvel ezelőtt” — olvasható Bársony Ferenc archívumvezető 1986. évi munkabeszámolójában — „ mi rendesük az 1970-ben megszűnt kiskunfélegyházijárási pártbizottság iratait, amely az 1962-64-es években járási-városi pártbizottságként működött. My új elv alkalmazásával ezek az iratok most 3 fondba kell, hogy kerüljenek. Viszont az iratok rendezés utáni szétválasztása, a segédletek, borítók, dossziék újraírása jelentős munkatöbblettel járna. My ilyen dolog nem valami lelkesítő feladat, amikor kiderül, hogy például módosítani kell a rendezésről kialakított, központilag egységesített és koordinált elveket, módsz^e69
