Böőr László: A Magyar Levéltárosok Egyesületének megalakulása és működésének első évei. Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. 39-49.
A Magyar Levéltárosok Egyesületének megalakulása és működésének első évei javasolta is öt szekció megalakítását, amelyek alapvetően kutatási korszakok szerint tagolódnának. (Középkorral, foglalkozók, újkorral foglalkozók stb. Önálló szekciót alkotnának a szaklevéltárak.) Szögi László javaslatával többen nem értettek egyet, véleményük szerint inkább területi szekciókra lenne szükség, ami megkönnyíti a területileg szomszédos levéltárak kapcsolat tartását. Bár döntés ekkor nem született, a szekciók létrehozásának gondolata továbbra is napirenden volt. (Ismét csak történelmi kuriózumként érdemes megemlíteni, hogy míg az egyesület választmánya nem tudott határozni a szekció szervezése terén, 1987 májusában az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály kérésére az egyesületen belül pártaktíva hálózatot kellett szervezni, melynek célja és feladata lett volna „az egyesület és a KB közti közvetlen információ csere biztosítása". Tudomásom szerint ez a szekció semmiféle tevékenységet nem fejtett ki.) Az elnökség az 1988. december 15-ei ülésén úgy határozott, hogy a rendezvények könnyebb szervezése érdekében és az utazási költségek csökkentése céljából a csaknem 600 fős egyesület a jövőben területi elv alapján kialakított szekciókban fog működni. A szekciók magukba foglalták a régió valamennyi levéltárát illetve annak dolgozóit. Ezt követően 1989 folyamán a következő szekciók alakultak meg: nyugat-magyarországi (vezetője: Feis^t György), északmagyarországi (vezetője: Barsi János), dél-dunántúli (vezetői: Cserna Anna, Dobat András és Tegzes Ferenc), alföldi (vezetője: Géc^j Fajos), valamint Budapest és a környező megyék (ideiglenes vezetője: Dóka Klára).5 Megjegyzem, hogy az így — mesterséges módon - kialakított szekciók többször átalakultak, volt, amelyik egyáltalán nem működött, de akadtak közöttük rendszeres tevékenységet folytató szekciók is. 1989. július 6-án, Budapesten tartott ülésén megalakult az MLE Számítástechnikai szekciója, melynek célja a levéltárakban akkoriban megindult számítástechnikai munkák összehangolásának segítése, a képzés előmozdítása volt. A szekció elnökévé Fáskor Ferencet, a Heves Megyei Levéltár munkatársát, titkárává pedig S^as^kó Istvánt, a MOL Informatikai Csoportjának vezetőjét választották. Az egyesület elnöksége a szekciók munkáját több esetben pénzügyileg is támogatta, esetenként 10-50 000 forinttal. Az elnökség az 1987. január 30-ai ülésén fogadta el az egyesület program- és munkatervét. Ebben leszögeztük: „ A szakmának szüksége van az egyesületre, hogy mind a jelen, mind pedig az elkövetkezendő évek feladatain együtt gondolkodjunk, és együtt dolgozzunk. Eredményeink mellett rengeteg témánk, gondunk, kudarcunk volt, van és lesz, amelyeket tisztázni kell, s ezt csak úgy lehet, ha találkozunk, megismerjük egymást, egymás munkáját. Ezek a találkozások, szakmai és baráti beszélgetések hozhatják meg a rég várt együttgondolkodást és testületi szellemet, a jobb munkatársi kapcsolatokat." Mindenki számára lehetővé téve a számonkérést, most, 25 év után szeretném ismertetni 1986-ban kitűzött céljainkat. „A Magyar Levéltárosok Egyesülete célját és feladatait az alapszabály 2.§-a foglalja magába, amelyet gazdasági lehetőségeitől függően a következő eszközökkel kíván megvalósítani: 1. Megszervezi a levéltárosok éves találkozóit (vándorgyűlés), ahol különféle, általános érdeklődésre számot tartó témákat tűz napirendre és egyúttal fórumot biztosít a munkatársakat érdeklő kérdések felvetésére. 2. E találkozó 4 évenként, a Nemzetközi Levéltáros Kongresszus évében a Nemzeti Levéltári Nap, ahol kiállítással, szakmai bemutatóval, tudományos ülésszakkal kívánja a legszélesebb közvélemény figyelmét felhívni a levéltárakra. 3. Évente 4 alkalommal a szakmai közélet és a tudományos munka elmélyítését szolgáló rendezvényeket tart különféle témákból, melyek során: — ápolja a levéltárügy haladó hagyományait, — felkérésre vitára bocsát különféle szakmai—módszertani anyagokat és a tudományos kutatást elősegítő útmutatókat, lehetőséget teremt az egyesületi tagok öszszetétele szerinti 'réteg' rendezvényekre. — kiadványokat jelentet meg. 5 Szekciók létrehozása. Pallium 2. sz. 8. és 10. 43
