Vámos György: A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. LSZ 62. (2012) 1.
A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. hernek érezték, következésképp nem töltötték ki rendesen a lapokat. Elhúzódó, hosszú és többnyire eredménytelen küzdelem kezdődött a szerkesztőségek és a dokumentáció között. A műsorkészítő nem elég alaposan töltötte ki a műsort kísérő okmányokat, mikorra ez kiderült (sokára), a dokumentátor nem igen tudta elérni őt, mert már másik feladattal foglalkozott, vidéken vagy külföldön volt. Az archívum kényszeredetten tudomásul vette a hézagos adatszolgáltatást, de időnként hosszú hiánylistákkal zaklatta a főszerkesztőket. Igazi baj akkor volt, amikor valamelyik felvételre a szerkesztőnek szüksége lett volna, de a hiányos adatok miatt a dokumentáció nem tudta időben rendelkezésére bocsátani. Jellemző példa a Hírszerkesztőség esete. A Rádió kezdettől fogva eltette az elhangzott hírek papírjait. Máig bővül a hatalmas értékű gyűjtemény. A napi munkához azonban gyakran szükség volt egy-egy már elhangzott hírre, hog}' a fejleményekkel pontosan kiegészíthessék. Ezért úgy állapodtak meg a hírszerkesztők és a dokumentátorok, hogy az elhangzás után három hónapig a szerkesztőségben maradnak a hírpapírok, utána átadják az archívumnak. Csakhogy egy idő után az átadás elmaradt, a dokumentáció felelőse hiába reklamált többször is, szóban, írásban. Amikor a politikai főszerkesztőnek kellett volna eg}' pár hónappal korábbi hír, kiderült, hogy véledenül valaki a zúzdába küldte a kötegeket.2' A politikai megkötöttségek nem csak a rádióban elhangzó műsorokat, hanem a dokumentációt is erőteljesen befolyásolták. 1948-ban a könyvtár állományát vizsgálták felül, nyilván a fasisztának minősített szerzők műveinek kigyomlálása végett.2 2 1945 előtt a zsidó muzsikusok szerepeltetését kifogásolták nyilvánosan, 1946-ban egy szerkesztőt azért vontak felelősségre, mert műsorában elhangzott a „Horthy Miklós katonája... című nóta,2 3 s a hatvanas években is keletkeztek tiltó listák, amelyek azután egészen a nyolcvanas évek végéig, változó névsorokkal érvényben voltak. Bizonyos felvételeket vagy részleteiket csak engedéllyel volt szabad közreadni, szerzőik vagy előadóik nevét bemondani. Mi legyen az emigrációban élő szerzők, előadóművészek felvételeivel? Lehet-e, érdemes-e archiválni az 1956-os disszidensek produkcióit? A válasz az volt, hogy érdemes is, és szükséges is. Szörényi Eva vagy S%abó Sándor főszereplésével ugyan nem fog menni színházi közvetítés, de mások miatt nem érdemes minden értékes, érdekes felvételt eldugni. Egyes zeneművészek szerepeltetését tiltó lista élén Vásáry Tamás szerepelt. Igen, a virtuóz zongoraművészről és kiváló karmesterről van szó, aki a kilencvenes években a rádiózenekart irányította. Az még érthető, hogy Csövek István szerepeltetését megtiltották, mert ő éppen a Szabad Európa Rádióban dolgozott, de mai szemmel az már furcsa, hogy Pauk György és Franki Péter ellen mindössze az volt a kifogás: 1958-ban hagyták el az országot. Mindenesetre az akkori vezetőség mértéktartást mutatja, hogy nem minden művész felvételeit törölték le, sőt a záradék szerint: „a tiltó listán szereplő művészek felvételei csak a Zenei Főosztály és a Lebonyolítási Osztály vezetőjének megállapodása esetén törölhetők." A lista további részében olvasható azok neve is, akik „korlátozás nélkül szerepelhetnek, felvételeikre szükségünk van". Itt jelenik meg C^ijjra György és Zathurec^ky Ede neve.24 A hangdokumentáció bővítésére már a hatvanas évek elején a korábbinál enyhébb politikai feltételek adódtak. A Hadtörténeti Intézet vezetői 1962-ben azt javasolták a rádiósoknak, hogy rögzítsék magnetofonszalagra a Horthy-rendszer egyes katonai vezetőinek visszaemlékezéseit. A javaslatukban szerepel Náray Antal, Kádár Gyula, Kéry Kálmán, Stomm Marcell, Lakatos Gé%a, Vattay Antal, Nagybac%oni Nagy Vilmos mellett Ghyc^y Jenő volt külügyminiszter neve. A 21 MOL XX\1—A—8-a 116. d. 1-ebonyolítás 1961. dosszié Vészits Ferenc feljegyzése Mike Gyula igazgatónak, 1961. március 7. 22 Magyar Rádió Rt. Archívum 12. d. Justus Pál iratai. Feljegyzés a könyvtár osztályértekezletéről. 23 Magyar Rádió Rt. Archívum 5. d. A Magyar Központi Híradó Rt 1946. szeptember 6-iki igazgatósági ülésének jegyzőkönyve. 24 MOL XXVI—A—8—a 113. d. Javaslat az ellenforradalom után nyugatra távozott magyar zeneművészek rádióban való szerepléséről. 1959. november 7. 33
