Vámos György: A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. LSZ 62. (2012) 1.
A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. hozta a hírt Moszkvából: a központi szovjet rádió mellett kialakították a „Hangfelvételek Há%áf\ amely egyrészt felvételeket készít a szovjet fővárosban bemutatkozó művészekkel, kórusokkal, kultúrcsoportokkal, másrészt gyűjti és őrzi a különböző városokban működő rádióállomások központba eljuttatott minőségi produkcióit. A jelentés a módszereket is részletezi. Az „élenjárók" példája mind az alapelvet, mind a módszereket illetően hasznosnak bizonyult a budapesti dokumentátorok számára, hiszen ezek után a Kollégium (a Rádió akkori vezető testülete) elhatározta, hogy hasonló módon gazdagítja az ,A"jagtáraf\ Azért itt is volt némi zavar. A Magyar Rádióban volt az ország legnagyobb, általános gyűjtőkörű hangfelvétel állománya. Néhány országos (zenetudományi, néprajzi, színháztörténeti stb.) intézményben őriztek a profiljuknak megfelelő hangfelvételeket, s ezeket a kutatásokhoz és publikáláshoz fel is használták. Országos (nemzeti) hangarchívum azonban soha nem volt. A Rádió nem törekedhetett egy ilyen gyűjtemény pódására, hellyel-közzel mégis rákényszerült. Mikrofonja - elvileg — minden fontos eseményen jelen volt, közvetített. Ha a teljes eseményt nem is tette azonnal közzé, a hangfelvételt, ha tehette, megőrizte, hogy későbbi műsorokban esedeg felhasználható legyen. Egy példa: az Országgyűlés üléseiről sokáig csak rövid hangképekkel kiegészített összefoglalókat hallhatott a közönség. (Nota bene: ennyi is elég érdektelen volt.) A teljes felvétel azonban máig is az archívumban van, és egyes ott elmondott beszédek, felszólalások részleteit későbbi idézni lehetett a műsorokban. A Magyar Nemzeti Hangtár létrehozása több, értedenségbe fulladt kezdeményezés után a hetvenes évek elején került legközelebb a megvalósuláshoz. A művelődési miniszter megbízásából dr. S%ép Zoltán országgyűlési képviselő vezette azt a szakértőkből verbuvált csapatot, amelyik alapos tanulmánnyal megalapozott tervezetét 1972 októberében eljuttatta - többek között - az akkor még egységes Magyar Rádió és Televízió vezetőihez.15 Országos hangtár azóta sincs... Mi értékes és mi nem az? Az archívum szervezete és munkája többször került a rádió vezetősége elé. 1951-ben a Zenei Osztályon megszervezték az űn. hangfelvételi csoportot, amely a hanglemeztárat és a zenei felvételeket megrendelő részlegeket vonta össze, kiegészítve a zenei rendezőkkel és a zenei felvételek montírozását végző technikai rendezőkkel. A centralizálás jegyében nemsokára hozzácsatolták a terem- és vonalrendelési részleget és az akkor alakuló szalagtárat is. Majd a bemondók, műsorellenörök (turnusvezetők), és a központi kartontár összevonásával önálló osztályt alakítottak ki, és a zenei rendezők visszakerültek a Zenei Főosztályhoz. Ebben az időben 21 896 hanglemez és 200 magnószalag volt tárban. Tíz évvel később 110 ezernél több hanghordozót (35 853 lemezt és 74 989 szalagot) gondoztak az osztályon.1 6 Közben, 1958-ban a Kollégium megtárgyalta a Műsor-lebonyolítási Osztályhoz tartozó ,r Anyagtár'' helyzetét, és különálló dokumentációs részleg létrehozását javasolta. Ez év őszén önálló napirendként az írott dokumentáció helyzete is szerepelt a vezetőség előtt. A Kollégium elrendelte, hogy az eredeti kéziratokat, a műsort kísérő borítékba kell tenni, amelyen fel kell tüntetni a felvétel pontos, mért időtartamát, és amelyet a szerkesztő mellett a rovatvezetőnek és az adásra engedélyező főnöknek is alá kell írnia. Az előterjesztő utasítást kapott arra, hogy az osztályokról gyűjtse össze az 1956. október 23-ig keletkezett történelmi dokumentációs anyagot. Ezt valószínűleg úgy kell érteni, hogy amit addig produkáltak a szerkesztőségek, annak történelmileg dokumentum értéke van. Másik feladataként az Országos Levéltárból kellett volna visszaszereznie az ott őrzött rádiós anyagot, de erre nem került sor. A vezetőség ekkor döntött úgy, hogy a szaporodé) élő adások szövegének leírását megrendeli a Magyar Hirdető Sajtófigyelő szolgálatánál.1 7 15 DAUNER, 1997. 16 MOL XXVI-A-8-a 113. d. Vészits Ferenc osztályvezető feljegyzése, 1961. június 7. 17 MR irattár, jelzet nélkül. Az 1959. október 21 -i Kollégiumi ülés határozatai. 31