Vámos György: A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. LSZ 62. (2012) 1.
A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. torokhoz. Mert a műsorkészítő részlegeknél vagy a műszaki, illetve a gazdasági igazgatóságon folytatott levelezést, a megbeszélésekről készült feljegyzéseket, a belső utasításokat helyben kezelték. Többnyire csak addig, ameddig úgy vélték, az iratokra még szükség lehet a napi munkában. Amit kellően réginek, avulnak gondoltak, azt alkalmanként nagy zsákokban a zúzdába vitették. Időnként a központi irattárban is landolt valamennyi. A dokumentáció még kevésbé jutott hozzá az egyes riportereknek, dramaturgoknak, zenészeknek személyesen szóló rajongó vagy bíráló levelekhez. Ahogyan egy kulturált intézményben elvárható, ezeket felbontadanul továbbították a címzettekhez, akik vagy válaszoltak rájuk, vagy eltették őket a fiók mélyére. Archívumba nem kerültek csak a panaszos (feljelentő) levelek, amelyeket a rádióban elhangzott riportok nyomán az elnöknek vag)' a főszerkesztőnek küldtek, s nyomukban igazoló jelentések, vizsgálatok következtek. (Illik megjegyezni, hogy az esetek többségében a Rádió megvédte megtámadott munkatársait.) Politikai megfontolások, utasítások miatt is ritkították az állományt. A háború után először (a fasiszta kiadványok betiltására hivatkozva) zárolták a korábbi rendszer prominenseinek hangját és iratait. Később megtiltották a külföldön élő politikusok és művészek megszólalását, hangfelvételeik egy részét leselejtezték. A párizsi béketárgyalásokon készített hangfelvételeket 1951-ben egy pártiskolának adták át, a lemezek ott kallódtak a rendszerváltásig, akkor szemétbe dobták őket. Egy gyűjtő megmentette, és a már jogos tulajdonának számítható lemezek hanganyagát átadta a Rádiónak.1 0 Számos, az ötvenes években keletkezett dokumentumot a hatvanas években, a Belügyminisztériumban elégettek. A „személyi kultusáldozatainak védelmére hivatkozva a Rajk- per minden hangfelvételét például megsemmisítették.1 1 Nem vitás, hogy a cél nem az áldozatok védelme, hanem a tettesek fedezése volt. Több évtizeddel később derült csak ki, hogy a per rádióközvetítését (amint néhánv másikét is) a BBC, illetve az Amerika Hangja lemezekre rögzítette, hog)' munkatársaik elemezhessék, később saját műsoraikban felhasználhassák. Amikor például az úgynevezett „kék kónyi</' (Rajk László és társai a bíróság előtt) megjelent, és kiderült, hogy a leírt változat nem teljesen azonos az elhangzottakkal, a londoni szerkesztők bizonyítékul egyes részleteket a műsoraikban vissza is játszottak. A kilencvenes évek közepén az Amerika Hangja magyar osztályán is selejteztek. Véletlen, hogy e sorok írója akkor járt Washingtonban, és a kidobott lemezeket azonosította, hazahozta. A BBC lemezgyűjteménye később, a magyar osztály megszüntetése után a magyar rádióarchívumot gazdagította. Később is letöröltek feleslegesnek látszó kordokumentumokat. Egy 1958-ban készült jelentésből tudjuk, hogy > r Az 1949—51-es évektől kezdődően minden lényeges politikai anyagot, illetve a%t, ami ebekből megmaradt, s amelyek tartalékolására a vezetőség gondolt, a TÜK'2 kegelt. Mint utóbb, az anyag feldolgozásánál kiderült, a tartalékolás szempontjai kialakulatlanok voltak, s így a megmaradt anyag is nélkülöz minden rendszerességet,"13 A titkossá minősített iratokra és hangfelvételekre legalább vigyáz-10 A magyar béketárgyalás minden szavát megörökítette lemezeken a rádió, írta Világrádió rovatában a Világ című lap 1946. október 17-én. „2000 lemezzel tért haza Párizsból Rubletzky Géza, a rádió igazgatója, aki a béketárgyalások ideje alatt a magyar sajtószolgálat egyik legmozgékonyabb tagja volt. A 2000 lemezen a béketárgyalás Magyarországra vonatkozó teljes anyaga szerepel, minden szót, minden hangot, amely a magyar kérdésben elhangzott, lemezre vettek, és a lemérhetetlen történelmi jelentőségű anyagnak még külön érdekessége, hogy Magyarország az egyeden állam, amelynek teljes egészében lemezeken tulajdonában van a béketárgyalás vonatkozó része. Rubletzky Géza elmondta, hogy a Luxembourg-palotában külön rádió-osztály működött stúdiókkal és technikai berendezéssel, a tárgyalást állandóan közvetítették a sajtóterembe. A francia rádió a legmesszemenóleg [!] előzékeny volt a magyar sajtóval szemben, lehetővé tette a béketárgyalás ideje alatt a magyar hírszolgálat kibővítését, hetenként négyszer állhattak a francia rádió mikrofonja előtt a magyar információs szolgálat tagjai, és a 2000 lemezt is a francia rádió adta kölcsön, pedig Franciaországban is nagy a lemezhiány." 11 A kompromittálónak minősített iratok (közöttük a filmek, hangfelvételek) megsemmisítése a személyi kultusz éveiben elkövetett törvénysértések kivizsgálására kiküldött bizottság tevékenységének keretében, több párthatározatban és személyes levelezésben felbukkannak. Lásd: MOL M-KS 288. f. 5. cs. 252. ó. e. 12 Titkos ügykezelés 13 MR irattár, jelzet nélkül. Jelentés az anyagtár helyzetéről, a nyilvántartásról és a dokumentációról. 1958. január 25. 29
