Vámos György: A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. LSZ 62. (2012) 1.
A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. és vele együtt egy látens csapda is: a dokumentációs részlegtől szervezetileg függeden számítóközpont ideája. Később sokszorosan bebizonyosodott, hogy az önálló részlegek öntörvényűén, a saját logikájuk szerint kívánnak fejlődni, a különböző igények és elképzelések divergálnak. Az intézmény hierarchiájában egyre magasabb (elnöki) szinten kell megfogalmazni az egységes célokat, és mégis nagyon bonyolult a részlegek törekvései között rendet vágni. Az 1973-ban tervezett korszerűsítés a lyukszalagos írógépeket akarta (dicséretes óvatossággal a hagyományos kartonozással párhuzamosan) felhasználni az adatok tárolására. Az adatrögzítéshez 15-20 jól képzett dokumentátor és 10-15 adatfeldolgozó munkatárs 4-5 évi munkájával számolt. Aki tudta, hogy az igényelt létszámnövekmény jóval meghaladta a dokumentáció akkori személyi állományát, elveszthette minden illúzióját. A korszerű adatfeldolgozáshoz gazdaságos, guruló polcokkal felszerelt, tömör raktárakat is elképzeltek a javaslattevők. Nos, ez az új üzemépületben nagyrészt meg is valósult. A sok ezer tekercset hordozó, kicsit labilis, biztonsági-életvédelmi megoldással ellátott, tömörpolcos tárolórendszer balesetmentesen működött évtizedekig. Az irattárolásra jó ödetnek látszott a mikrofilmezés, amely sok nagy könyvtárban már bevált. Hát a Magyar Rádióban nem. 1973-ban kezdték a műsorok kísérő iratait és a papíron eltett híreket, időjárás- és vízállásjelentéseket fényképezni. Aló mm-es filmtekercsekhez nem szerkesztettek visszakereső rendszert, a kamera miatt a nagyméretű borítékokat szétszabdalták, az eredeti papírokat feleslegesnek gondolták, sokat a fotózás után kidobtak. Utólag kiderült, hogy a film nyersanyaga nem jó minőségű. A kisebb nagyobb megszakításokkal majd egy évtizedig tartó munkálkodás eredménye 279 filmtekercs meglehetősen áttekintheteden halmaza. Van Hangos Újság 1951-ből, Esti Krónika 1961-ből, hírek a hetvenes évek elejéről és számos rádiójáték adatsora. A filmeket nagy, fiókos vasszekrényekben tárolták, évtizedekig szinte mozdíthatadanul álltak egy pincében. Az 1973-ban tárgyalt tervezet készítői úgy kalkuláltak, hogy az adatfeldolgozási és raktározási program teljes kiépítése 1982-1983-ra fejeződhet be. Ha belevágtak volna, az évtized elmúltával szinte újra kellett volna mindent elkezdeni. A nyolcvanas évek elejétől nyilvánvaló volt, hogy új technológiai korszak kezdődik: a digitális számítástechnika az élet sok területén meg fog jelenni. Az analóg, szalagos hangrögzítés, a montírozás eszközei már a szerkesztői munkaszobákban is jelen voltak, és stúdióban is elfogadható minőségű hangzást biztosítottak a riportoknak. Különleges képességű és szaktudású munkatársak még zenei felvételeket is tudtak tökéletesíteni. A sokat utazó rádiósok külföldről egyre több hírt hoztak új csoda-masinákról, számítógépekről, amelyek segítségével megváltoztatták a nyilvántartásokat. (Akkoriban még kevesen ismerték az „adatbásj.r" szakkifejezést.) Pár évvel később már' a kartonrendszer digitalizálása vált aktuálissá. Elsőként a zenei tekercseké, hiszen azokkal dolgozott a legtöbb muzsikus, a zene töltötte ki műsoridő nagyobb részét. Csakhogy ezt a nagy akciót is hasonló tapasztaladanság és dilettantizmus jellemezte, mint a mikrofilmezést. Külső emberekkel gépeitették a kartonokon és nyilvántartó könyvekben szereplő adatokat a számítógépekbe, ráadásul szűrés, kellő ellenőrzés nélkül. Sok pénzért hamarosan egy használhatadan adathalmaz maradt a merevlemezeken. Kiderült, hogy a számítógép keresőrendszere csak akkor ad ki minden elvárható adatot, ha azokat helyesen táplálták be. Ha mondjuk egy zeneszerző nevét pontadanul, ráadásul háromféle elírással gépelték be, a rendszer a keresés alkalmával a rekordoknak csak egy részét mutatja. Azt, amelyik megfelel a kérdezett alakzatnak. Tíz évbe telt, és rengeteg pénzbe került ennek a hibának a kijavítgatása. Minden egyes adatsort újra át kellett nézni, ki kellett igazítani. Csak a kilencvenes évek vége felé állt öszsze a használható adatbázis. 35
