Kocsis Piroska: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 61-83.
Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának... képét, Rajcsányi Ádám,8 9 a magyar udvari kamara levéltárnokának arcképét, Pauler Gyula,90 Tagányi Károly,9 1 Károlyi Árpád9 2 és Csánki Dezső9 3 arcképét mutatták be. Itt vonultatták fel a magyar iparművészet olyan értékeit, mint például a 16-18. századi magyar könyvkötőművészet díszes kötéseit, az oklevél díszítőművészet legékesebb példányait, értékes térképeket, régi irattároló eszközöket, nyelv-, irodalom- és zenetörténeri érdekességű munkákat. Az iparművészeti értékek közül kiemelkedett a Pozsony vármegyei Jeszenák család levéltárából származó bélyegzős kötés a 15. század második feléből és egy 16. századi, a nemzetközi irodalomból ismert velencei szaracén munka. De itt kapott helyet Bornemissza Anna9 4 1686-1690 között íródott gazdasági naplóinak egyik kötete, Kolozsvár 1781. évi hűségesküokmánya, valamint egy imádságos könyv és a lőcsei kalendáriumkötés. Bemutatták a II. Ulászló, II. Lajos, I. Ferdinánd, Bethlen Gábor, I. Apafi Mihály, II. Rákóczi György, III. Ferdinánd, I. Lipót, III. Károly és Mária Terézia által adományozott címeres leveleket, s helyet kapott Károlyi Sándor vas levelesládája, Báthory István királlyá választásának diplomája, IV. Mohamed szultán fermánja I. Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek, az erdélyi seregnek a török táborhoz csadakozása iránt (1683). Ebben az egységben helyeztek el egy capsát, vagyis irattartó zsákot, de Dániel István perének 1678-as kivonatát is itt láthatta az érdeklődő. Az Országos Levéltár térképtárából helytartótanácsi és kamarai térképeket, az Esterházy- és Festetics család levéltárában őrzött térképeket, valamint a 18. század elején készült vegyes kéziratos térképeket tekinthették meg a látogatók. Az Irodalomtörténeti forrásanyag a magfar levéltárainkban című tárlókban bemutatták Balassi Bálint verskéziratait, Zrínyi Miklós levelét Batthyány Ádámhoz, Kazinczy Ferenc levelét Bárczay Ferenchez, Petőfi lefoglalt könyveinek a k. k. General Procuratur által 1852. január 26-án készített jegyzékét. A közönség ezekben a tárlókban láthatta Petőfi lefoglalt bútorainak, háztartási felszereléseinek 1849. február 16-án a Kir. Ügyek Igazgatósága által készített leltárát, vagy egy rendőri besúgó jelentését a magyarországi kormányzóság rendőri osztályának Vörösmarty Mihály temetéséről és a költő halálával kapcsolatos nemzeti mozgalomról (1855. november). Itt volt látható Ady Endre kérvénye a főváros közgyűléséhez a millenniumi írói díj iránt, vagy egy hivatalos bírálat Móricz Zsigmond „Hét krajczár" című novelláskötetének népművelési célokra való alkalmaűanságáról is. 85 Rajcsányi Ádám (1698-1766), genealógus, heraldikus. 1737-1760 táján királyi kamarai tanácsos, majd 1738. október 31-én III. Károly kinevezte a Magyar Kamara levéltárnokának, ezzel ó lett Magyarország első állami szolgálatban álló levéltárosa (archivarius Hungaricus). Főleg a családi leszármazások kutatásával foglalkozott és több család genealógiáját állította össze, melyek kéziratban maradtak. 90 Pauler Gyula (1841-1903), jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1874. október 14-én nevezték ki országos levéltárnoknak. 1875-ben kidolgozta az Országos Levéltár szervezetét és ügykörét. Történészként a Wesselényi-féle rendi szervezkedéssel, később az Árpád-kori magyar történelemmel foglalkozott. Javaslatára fogadták el a millennium évének az 1895-ös évet. 91 Tagányi Károly (1858-1924), levéltáros, történész, etnográfus. A heraldika, a genealógia, a helytörténet és a levéltártudomány ágaiban jelentős rendszerezési és publikációs munkát végzett. 92 Károlyi Árpád (1853-1940), történetíró, akadémikus. Pesten jogi, majd a bécsi osztrák történeti intézetben oklevéltani, történelmi tanulmányokat folytatott. Ezután a bécsi Házi-, Udvari- és Állami Levéltár tisztviselője, majd 1920-tól az akkor felállított Bécsi Magyar Történetkutató Intézet igazgatója 1928-ig. 93 Csánki Dezső (1857—1933), történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1881. június l-jén tette le hivatali esküjét a Magyar Országos Levéltárban. 1893. március 31-én országos levéltárnokká nevezték ki. A S^á^adok szerkesztői feladatait is ellátta. 191 l-ben sikerült meggyőznie az akkori kormányzatot a Levéltár tarthatatlan helyzetéről, egy új, önálló levéltári épület felállításának szükségességéről. 1912 márciusától Csánkit bízták meg az intézmény vezetésével. 1919 elején főigazgatóvá nevezték ki. Igazgatása alatt indult meg a Levéltári Közlemények című szakmai folyóirat, amelynek feladatait egészen nyugdíjazásáig, 1932-ig ellátta. 94 Bornemissza Anna (1630 k—1688), 1653-ban I. Apafi Mihály felesége. A fejedelmi udvartartás szervezésével, a gazdálkodás ellenőrzésével foglalkozott, ezt bizonyítják fennmaradt számadáskönyvei és 1680-ból származó híres szakácskönyve. 1667-től gazdasági naplót vezetett, melyben élete végéig a legapróbb részletességgel beszámolt a fejedelmi udvartartás bevételéről és kiadásáról. 76
