Haraszti Viktor: A csődtörvény 20 éve - levéltári szemszögből. LSZ 61. (2011) 1.

Haraszt i Viktor S bár az átmeneti levéltár gondolata újra meg újra felmerül levéltáros berkekben, ennek mára már csak a köziratkezelésben lehet szerepe. Míg a '90-es évek elején százmilliókat, számításaim szerint országos szinten akár milliárdos összeget9

költöttek irattározásra, addig mára a forráshiányos felszámolások miatt az irattározásra fordított összeg a töredékére zsugorodott, sok esetben a felszámolók rendelkezésére álló forrás valóban nem biztosítja a feladatellátást, ennek következtében egy vag}

7 több átmeneti gazdasági levéltárat fenntartani csak állami forrásból lehetne. Kérdés, hogy akkor, amikor a köziratok kezelésére sincs elegendő állami (önkormányzati) forrás, sőt, jelenleg már a levéltárak fenntartása is gondot okoz az önkormányzatoknak, felmerülhet-e annak az igénye, hogy a magángazdaság forráshiányát állami forrás fedezze, még ha az iratok egy része maradandó értékű is. (Ugyanakkor a döntő mennyiséget a nyolc évig őrzendő számviteli iratok és az elvben évtizedekig őrzendő munkavállalói iratok teszik ki.) Egy korábbi tanulmány összegezte az 1996-2000 közt átvett gazdasági iratok mennyiségét:1

0 A AIOL és a^ önkormányzati levéltárak gazdasági iratgyarapodása 1996—2000 között A MOL és az önkormányzati levéltárak részéről átvett és fondfőcsoportonként levéltári nyilvántartásba vett gazdasági szervek fondjainak, állagainak száma a gazdasági sz iratanyag ter ervektől átvett edelme (ifm) Év Z XI. XXIX. XXX. XXXIII. Együtt összesen ebből átvett szövetkezeti 1996 1 5 224 177 46 453 545816 1037 29 1997 5 . 169 115 112 401 3460 05 928 73 1998 5 3 159 87 59 313 6613 45 696 48 1999 1 9 136 115 87 348 196714 593 47 2000 9 14 200 140 80 443 219515 756 92 Együtt: 21 31 888 634 384 1 958 1969 95 4012 89 A hivatalos levéltári adatszolgáltatás szerint a MOL és az önkormányzati levéltárak az 1996 és 2000 között eltelt öt esztendőben közel 20 ezer ifm-nyi gazdasági iratanyagot vettek át. Ennek mintegy 20%-át a szövetkezeti iratanyag képezi. Minthogy 1996 végén Magyarországon az említett 25 közlevéltárban összesen 260 ezer ifm iratanyagot tartottak nyilván, 2000 végén pedig már 290 ezret, ez annyit tesz, hogy csak az érintett 5 év alatt (!) a csaknem 30 ezer ifm-nyi levéltári anyaggyarapodás 2/3-a az ún. gazdasági iratanyag átvételéből eredt. A MOL ennek a 20 ezer ifm-nyi gazdasági irat-9 Az egykorú szerződések tanúsága szerint átlag 2500-3500 ft/ifm/év őrzési költség elszámolása történt meg, minimum öt-tíz évre előre, illetve a munkaügyi iratok esetében akár 50 évre is. Ha 1996—2000 közt a levéltárak mintegy 20 ezer ifm iratanyagot vettek át, akkor ezen szerveknél legalább 100 000 ifm tovább őrzendő iratanyag is keletkezett. (Németországban ma 250 000 ifm-et tárolnak.) Nagyságrendileg ebből az következik, hogy az irattározásra kifizetett összeg milliárdosra becsülhető. 10

KOROKNAI, 2001. 20