Pelbárt Jenő: Hétszáz éve használunk papírt Magyarországon. LSZ 60. (2010) 4.

Pelbárt Jenő művészet művelői, a magyar papírkészítő mesterek és családok hagytak ránk örökül. A díszes rizsmajegyeket, a gyönyörű papírmintakönyveket, az iparágra jellemző, speciális vízjeleket és egyéb unikális eszközöket, féltve őrzött, ritka kézműves tárgyakat... Végül néhány figyelemfelkeltő részlet a kiállítások tartalmából. A Budavári Palotában négy hónapig nyitva tartott kiállítás már az impozáns előcsarnokban elkezdődött. Itt a legkiválóbb hazai papír- és könyvművészek különleges, erre az alkalomra készült és összeállított képzőművészed tárlata fogadta a látogatókat. Papírszobrok, papírobjektek, művészkönyvek, grafikák és a papírról szóló metszetek. A kiállítótermek előterében internet prezentáció, interaktív papírtér és látványműhelyek sora vezette be — sok meglepetéssel — a papírmerítés, a vízjelkészítés, a papírrestaurálás, a könyvkötés és -nyomtatás régi, új és legújabb technikai titkaiba a nézőket. A merészebbek saját papírt is meríthettek, amelyekre egy másik boxban a legmodernebb színes Epson nyomtatókkal lehetett nyomtatni. A papírrégiségek világát múlt századi régiségbolt — eddig nem látott, kizárólag ebből az alkalomból összeválogatott — látványelemei idézték fel. Az érdeklődő gyermekekre érdekes múzeumpedagógia foglalkozások vártak. Szárazbélyegző nyomás, vízjelrajzolás, vízjelösszerakó és vízjelkifestő játékok, környezetvédelmi kifestő füzetek. Egy szinttel lejjebb pedig megnyílt a fő kiállításhoz kapcsolódó gyermekrajz kiállítás győzteseinek rajzaiból és festményeiből válogatott tárlat. A történelmi magyar papírmalmok és papírgyárak három kiállítóteremben elevenedtek meg korabeli fényképek, képes levelezőlapok, térképek, rizsmajegyek, modellek, akvarellek, átvilágított vízjelek, rekonstruált vízjelrajzok, vízjelsziták, víz jelhengerek és eredeti vízjeles papírok segítségével. A tárlókban a különböző korszakokra jellemző, sokféle papír- és vízjelemlék kronológiai sorrendben jelent meg. A magyar reprográfia szinte minden ágának legszebb termékei jelen voltak, különleges tipográfiával készült kisnyomtatványok, díszes folyóiratok, könyvek, füzetek, plakátok, eredeti vízjeles kéziratok, híres emberek vízjeles papírjai és saját vízjelei. Lehetőség szerint mindenből az első, a ritka, vag}

7 csupán egyeden példányban létező. A nagyméretű kivetítőkön színes, hangos, mozgó, 3D papírmalom modelleken lehetett tanulmányozni az egykori vízikerekes magyar papírmalmok szerkezetét, helyiségeit, berendezési tárgyait és működését. Érdekes, többnyelvű videofilmek mutatták be a hagyományos papírmerítés munkaműveleteit, a síkszitás papírgépek működését, a papír és az újrapapír környezetvédelmi felhasználásának legújabb módszereit. A tárlók oldalára a gyengénlátók részére kitapintható vízjelfigurák is készültek Braille szöveg feliratokkal ellátva, hogy a fogyatékkal élők is élményszerűen tanulmányozhassák a legszebb magyar vízjelek forma- és szimbólum-világát. A Magyar Országos Levéltárban a Diplomatikai Levéltár és a különféle kamarák féltve őrzött, nagyon ritka, értékes kincseiből és az ezekből rekonstruált vízjelek rajzaiból készült — mintegy hét hónapig nyitva tartó — időszaki kamarakiállítás. Az ide ellátogatok valóban különleges válogatást tekinthettek meg az elmúlt hétszáz év legérdekesebb levéltári papíremlékeiből, legszebb európai és magyar vízjeleiből. A levéltár kamarai iratanyagaiból válogatott kéziratok és vízjelek betekintést engedtek a különböző korok papír- és víz jelhasználatának stílusváltozásaiba. Számos egyeden példányban létező darab is kiállításra került, például fejedelmi levelezések papírjai, vízjelei és a történelmi magyar papírmalmok eredeti rizsmajegy metszetei. A kiállítás megnyitóján a Magyar Posta Zrt. alkalmi bélyegkibocsátással csatlakozott az évfordulós megemlékezésekhez. A 140 forintos címletű emlékbélyeg az első magyarországi papíremlék (a Gentilis- oklevél) előoldalának képét és három jellegzetes, különböző évszázadokból származó, magyarországi vízjel rajzát örökíti meg. Az első napi boríték a Magyar Országos Levéltár épületét és az oklevél hátoldalát, fekete színű bélyegzője pedig az első magyarországi vízjelet, a Gentilis-oklevél papírjának sárkány-víz jelét ábrázolja. 24