Szendiné Orvos Erzsébet: Levéltárosok arcképcsarnoka. EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére. Szerk.: Héjja Julianna Erika – Sáfár Gyula. Gyula, 2017. 195–212.
Bihar Vármegye Levéltára Viser Lipót (1748-1800) „Viser szorgos szerénységben eltöltött rövid életének minden tiszteletet megérdemlő, legfőbb eredménye kétségtelenül Bihar megye és a váradi káptalan levéltárának elsőrangú rendszerezése volt. Már a XIX. század elején »Bihar Vármegyének ritkítható jelességgel elrendelt Leveles Tárjárói« szólva, egyik csodálója megállapítja Viser munkájáról, hogy »az abban található leveleknek rendbevételére s tartására nézve, bár több n. vármegyék leveles tárjait is volt szerencséje... megtekinteni, hasonlót mindazonáltal a Bihar Vármegyei Archívumhoz sem talált, sem látott«.”25 A XVIII. század második fele a magyarországi levéltárügy régi történetének legmozgalmasabb és a későbbi fejlődés szempontjából nézve legfontosabb korszaka. Ekkor szerveződtek meg országszerte a korábbi idők rendezetlen irathagyatékából a szó igazi értelmében vett levéltárak: ekkor kezdték el az iratok szakszerű rendezését, kezelését. A munkálatok nagy része a lajstromozókra hárult. A kor egyik legjelentősebb regisztrátora, illetve levéltárosa Viser Lipót volt.26 Viser Lipót, Bihar vármegye levéltárosa 1748-ban született Pécsett. Jogi tanulmányait feltehetően a nagyszombati egyetemen végezte. 1777-ben, mint alapos levéltári gyakorlattal és hírnévvel rendelkező szakembert hívta meg Bihar vármegye, hogy rendezze annak levéltárát. A három év letelte után - bár szorgalmasan dolgozott - nem tudta az egész vármegyei iratanyagot rendbe tenni. A megye vezetői szerették volna levéltárosnak kinevezni, de kérésüket a magasabb kormányszinteken elutasították, mondván, hogy ilyen állás egyetlen megyében sincs. Végül újabb három évre szóló megbízatást kapott. Évi 400 forintért vállalta a rendezési munkálatok befejezését, de kérte, hogy vegyenek fel segítségül még egy kancellista diákot. Munkáját nagy körültekintéssel, közmegelégedésre végezte és hat év alatt sikerült a hatalmas anyagot rendszereznie. Az iratokat az iratképző szervek szerint csoportosította, ezáltal lehetővé tette a közigazgatási, a bírósági, valamint a gazdasági jellegű iratok szétválasztását. Nagyon fontosnak tartotta a levéltári anyag használhatóvá tétele szempontjából a mutatózást. A személy- és helymutatók mellett szorgalmazta a tárgymutatók készítését is. A levéltári anyagot tíz tárgyi és négy személyi csoportra osztotta.27 Megbízatásának lejárta után Lányi Márton vette át a levéltár rendezési feladatait. 25 Jakó Zsigmond: Viser Lipót értekezése a megyei levéltárak lajstromozásáról 1785-ből. In: Levéltári Közlemények, 28. (1958) 154. p. (a továbbiakban Jakó, 1958.) 26 Viser Lipót munkásságát Jakó Zsigmond, Föglein Antal, Komoróczy György és Gazdag István összegezték. 27 Tárgyi csoportok: igazságszolgáltatás; katonai ügyek; tartományi biztosság debreceni kerülete; adóügyek; kereskedelemügyek; egyház és vallásügy; művelődés és iskolaügy; közegészségügy; úrbéri és történeti értékű feljegyzések iratai. Személyi vonatkozású csoportok: nemességi ügyek; méltóság- és címadományozás; tisztségviselők ügyei; táblabírók ügyei. 204
