Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.

Imre Mátyásné: Tájékoztató az MSZMP Központi Archívumának 1986. évi szerzeményeiről

IMRE MÁTYÁSNÉ: TÁJÉKOZTATÓ AZ MSZMP KÖZPONTI ARCHÍVUMÁNAK 1986. ÉVI SZERZEMÉNYEIRŐL Archívumunk az év folyamán 3897 őrzési egységnyi, továbbá 128 doboznyi iratanyaggal és 37 visszaemlékezéssel gyarapodott. Ebből 3491 ő.e. az illetékességi körünkbe tartozó esedékes iratanyag; külföldről (Szovjetunió, Dánia, Egyesült Államok) intézetünk munkatársai és külső kutatók közreműködésével 5 őrzési egységnyi xeroxmásolat érkezett. 7 személy irathagyatéka és 10 személy dokumentumai kerültek hozzánk ,ez utóbbiak közül 3 kiegészítés már korábban érkezett személyi fondhoz. Az irathagyatékok közismerten rendezetlen, gyakran ömlesztett állapotban kerülnek a levéltárakba. A fentiekben, dobozszámban megadott mennyiség nálunk is a még feldolgozatlan hagyatékokat takarja, éspedig Andics Erzsébet, Lovas Márton, Nemes Dezső iratait, így ezekről tartalmi ismertetést adni még nem tudunk. Űj szerzeményeink közül közérdeklődésre az alábbiak tarthatnak számot: Béres Pál irathagyatéka. Béres elvtárs nyomdásztanulóként 1942-től volt tagja a szakszervezeti ifjúsági mozgalomnak, részt vett az 1942. március 15-i tüntetésben, terjesztette a Történelmi Emlékbizottság által kibocsátott Petőfi-jelvényeket, levelezője volt a Népszavának és a Szabad Szónak, résztvevője és részben szervezője a szakszervezet és az SZDP keretében tartott előadásoknak, szemináriumoknak, 1943-ban ifjúsági csoportvezető lett. 1944-ben, a német megszállás után társaival hamis okmányokat készített a veszélybe került elvtársaknak. 1944 novemberétől a KMP központi (Bezerédy utcai) nyomdájában tevékenykedett, részt vett a Szabad Népnek, a párt illegális röpiratainak előállításában. A felszabadulás után az MKP Szikra nyomdájában dolgozott, a szakszervezeti ifjúsági mozgalom (SZIT) aktívája volt, 1947-ben a nyomda pártbizottságának tagjává választották. Párt- és szakszervezeti tanfolyamokat, pártiskolát végzett. 1948—1950 között pártiskolai előadóként működödtt. 1950-től 1973-ig a BMben dolgozott. Nyugdíjba vonulása után a VIII. kerületi PB társadalmi munkatársa volt. Irathagyatékában személyi okmányain kívül különösen a volt nyomdászifiktől gyűjtött visszaemlékezések, az MDP 1949. június— augusztus között, Gödöllőn tartott tanfolyamáról fennmaradt iratok kelthetik fel a kutatók érdeklődését. Fái Bori irathagyatéka. Fái elvtársnő a harmincas évek elején kapcsolódott be a legális és illegális munkásmozgalomba. Részese volt a Halálbüntetés Elleni Liga Sallai—Fürst, Rákosi megmentéséért szervezett akcióinak, aktív tagja a Magyarországi Vörös Segélynek, a Munkás Testedző Egyesület kommunista frakciójának. Tevékenységéért több ízben öszszeütközésbe került a rendőrséggel, 1935-ben 4 hónapra el is ítélték. 1937-ben Franciaországba emigrált, itt a Francia KP keretében a nőmozgalomban tevékenykedett. 1942-ben hazatért, ismét bekapcsolódott az illegális, majd az ellenállási mozgalomba. A felszabadulás után a nőmozgalom, az MNDSZ egyik vezető egyénisége lett. Jelentős tevékenységet fejtett ki a Vöröskeresztben, a Hazafias Népfrontban is, különösen a szakmai képzés és a nevelés területén. Irathagyatéka személyi okmányain, életrajzain, visszaemlékezésein kívül történeti értékű dokumentumokat tartalmaz a hazai és a nemzetközi nőmozgalomról, a Hazafias Népfront Pedagógiai és Szülői Bizottságának tevékenységéről és ezekben játszott szerepéről. Értékesek beszédeinek fennmaradt szövegei, jegyzetei utazásairól és találkozásairól ezek során. A fondban találhatók a vele készített interjúk szövegei és a róla szóló cikkek kivágatai. Jákó Pál irathagyatéka. Jákó elvtárs 1918ban diákként tagja lett a Polgárőrségnek, a Tanácsköztársaság idején kulturális területen dolgozott, majd a Vörös Hadsereg ifjúsági vöröskeresztes osztagában szolgált. A TK leverése után eljárást indítottak ellene. 1932-ben vették fel a KMP soraiba, munkás-kultúr vonalon tevékenykedett. Még ebben az évben letartóztatták, 3 hónapra elítélték, a fővárosból 3 évre kitiltották. 1935-ben ismét Budapestre jött, az MSZDP, az OIB keretében dolgozott a KMP megbízásából ,előadásokat, szemináriumokat tartott, munkás-kultúr csoportot vezetett .1938 után több alkalommal is letartóztatták, majd 1943-ban büntetőszázadba vezényelték, ahonnan 1944-ben átszökött a szovjet csapatokhoz. A felszabadulás után hívatásos színészi, színházigazgatói munkáján túl aktív pártmunkát végzett a színészek körében. 1954—1958 között a VII. kerületit Tanács tagjaként vezetője volt a Népművelődési Állandó Bizottságnak. Irathagyatéka személyi okmányokat, valamint színházi és más kultúrpolitikai kérdésekkel kapcsolatos dokumentumokat tartalmaz. Megtalálhatók közöt-