Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.

Petrák Katalin: A biográfiaírás módszertanáról

Minden készülő munkának fontos és első stádiuma: a munka sorrendjének megállapítása. Ha ezt elmulasztjuk, a máskülönben sok összegyűjtött adat csupán csak mozaikok tömege lesz, és addig nem kaphat igazi értéket, míg a történész nem tudja egy folyamatba beilleszteni, megformálni és a tények összefüggéseit megvilágítani. Módszertani feladatok: a) A biográfia írójának ki kell jelölnie azokat az eljárásokat, amelyekkel eljuthat kutatásának céljához, a mű elkészítéséhez; b) meg kell jelölnie a felkutatandó forrásokat; c) el kell döntenie, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hogyan használja fel. A történeti életrajzok írója elbírálja: 1. Mit tart a fennmaradt dokumentumok közül forrásértékűnek, ezzel összefüggésben: 2. Hogyan lehet a feltárt, többnyire nagy mennyiségű anyagot megrostálni; 3. Ha kevés forrásanyag áll rendelkezésre, hogyan tudja azokat kiegészíteni (visszaemlékezésekkel stb.); 4. Hogyan fogja az adatokat kerek egésszé összeötvözni. Amikor biográfiát ír a történész, feladata a rekonstrukció, melyet a források alapján végez el. E bonyolult folyamatnak a nehézsége abban rejlik, hogy az emberi élet „újraélesztése" sokkal nehezebb, mint például egy tárgynak vagy folyamatnak a rekonstrukciója. Az emberi élet korszakonként változik, nem gépiesen zajlik le. Minden korban más, a maitól eltérő az emberek környezete, gondolatvilága stb. Az idők folyamán a forrásokat gyakran megritkította az élet. A biográfiaírás egyik nehézsége a források körének meghatározása, és a megfelelő források felkutatása. A kutatásnak ki kell terjednie a levéltárakban, könyvtárakban és múzeumokban őrzött írott forrásokra és tárgyi emlékekre. (Sokszor az életrajzok elkészítésének kapcsán kerülnek elő fontos, új forrásanyagok.) Ritkaságszámba megy, hogy egy személyiség, ahol született, ott élje le életét, s ott végezze mozgalmi munkáját is. Igen sokan nemcsak attól a tájtól, hanem hazájuktól is meszsze kerülnek, s ez a forráskutatást is megnehezíti. Sokszor van szükség külföldi kutatómunkára. Ennek lehetőségeivel is számolni kell. Nehezíti a kutatást, hogy a levéltárak (múzeumok, könyvtári gyűjtemények) feldolgozási szintje nem egyforma, így nem valószínű, hogy mindenütt névmutatós regiszter áll a kutatók rendelkezésére. A biográfia forrásanyagának feltárásánál igen fontos a tájékozódás, hogy magánkézben; hozzátartozóknál, rokonoknál, leszármazottaknál, barátok tulajdonában, milyen anyagok találhatók (személyi dokumentumok, levelezés, fényképek, tárgyi emlékek stb.). Néhány forrásfajtára külön is felhívjuk a biográfiaírók figyelmét — természetesen nem csökkentve ezzel a többi jelentőségét. Tesszük ezt azért, mert gyakran azt tapasztaljuk, hogy az elkészült életrajzi köteteknél a szerzők a források számbavételénél az alább felsorolt dokumentumfajtákban rejlő lehetőségeket nem kellően hasznosították. 1. Születési anyakönyvi kivonat. a) amelyből kétséget kizárólag meg lehet állapítani: hol mikor született az a személy, aki kutatásunk alanya. Ezzel elkerülhetjük a lexikonok egyik igen gyakran előforduló pontatlanságát, például: Molnár Erik dr. (Űjvidék, 1894. dec. 16. — Bp., 1966. aug. 8.) Munk. mozg. Lex. Kossuth, 1974. 411. o. Magyar Életrajzi Lex. II. köt. Kossuth, 1969. 230—231. o. u.a. (Fiume, 1894. dec. 16. — Bp. 1966. aug. 8.) Szoc. forr. Kossuth, 1975. 456—458. o. Küzdtünk híven a forr.-ért. Kecskemét, 1980. 103. o. Cséby László (Budapest, 1897. — Cece, 1919. aug.) 1918—1919. Forradalmak kora. Tolna m. 1948. 83. o. (Pécs, 1897. máj. 31. — Cece, 1919. aug. 14.) Korok és emberek. Tolna m. életrajzgyűjtemény, 1973. 18 o. (Pécs, 1897. máj. 27. — Cece, 1919. aug. 14.) Magyar Életrajzi Lex. Akadémia Kv. k. 1981. III. köt. 120 o. Hamburger Jenő (Udvarnok, 1883. máj. 31 — Moszkva, 1936. dec. 14.) Munk. Mozg. Lex. Kossuth, 1976. 216 o. (Udvarnok, 1883. máj. 31. — Moszkva, 1936. dec. 14.) Tanúságtevők 3/b, 4/a, 4/b, 4/d. Kossuth, 1978—1981. 29—30. o., 1984., 199. kiadás alatt.) (Zalaudvarnok, 1883. máj. 31. — Moszkva, 1936. dec. 14.) Élni emberül. . . Zala megye harcosai, Zalaegerszeg, 1980., 160—166. o. a Szoc. forr. Kossuth, 1975. 222—224. o.