Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.

Varga György, T.: Az archontológiáról

megoldható feladatot az 1945 utáni korszak archontológiajának elkészítése jelenti majd." Akármint legyen is, annyi bizonyos, hogy ebben a munkában komoly feladatok várnak a pártarchívumokra. A magyar archontológia eddig jóformán csak az állam- és közigazgatási, illetve egyházi tisztségviselőkkel foglalkozott, a gazdasági archontológia művelését (tehát a gazdasági intézmények, részvénytársaságok, pénzes biztosító intézetek stb. tisztségviselőinek rekonstruálását) alapvetően a kutatómunka rendkívüli időigényessége korlátozza, míg a modern politikai pártok, a hozzájuk tartozó szervezetek, egyesületek stb. archontológia jának elkészítése fel sem vetődött. 5.1. A pártlevéltárosok feladatai E sorok írójának feladatai közé tartozik, hogy rekonstruálja a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) országos vezető szerveinek, testületeinek és központi apparátusának szervezettörténetét, valamint tisztségviselőinek (funkcionáriusainak) névsorát. Kétség sem férhet ahhoz, hogy ez a munka időszerű és szükséges. Ismeretes, hogy a szocialista államokban kétféle pártrendszer működik: hegemón pártrendszer és egypártrendszer. Az előbbi esetben a hegemónia azon alapul, hogy a munkáspárt vezető szerepét mind a többi politikai párt, mind az egyéb társadalmi-politikai szervek elismerik. Jerzy J. Wiatr megfogalmazása szerint „ . . . ebben a rendszerben a kommunista párt a szocializmus talaján álló pártok koalíciójának vezető ereje, más politikai pártok számára pedig nem megengedett a politikai rendszerben való részvétel." Az utóbbi esetben az ostzály- és rétegérdekek egyeztetése egyetlen párt (a munkásosztály pártja) keretében történik, s ez a párt a vezető ereje az egyéb társadalmi és politikai szervezeteknek.

12 Az MDP országos vezető szervei, testületei és központi apparátusa funkcionáriusainak megállapítása mind a hegemón pártrendszer, mind az egypártrendszer — in statu nascendi és működésében — legfőbb hatalmi szervezete személyi állományának rekonstrukcióját jelenti. A párt központi levéltárában folyó munkát a helyi pártarchívumok archontológiai kutatásai tehetik teljessé. Közös munkával elkészíthető az MDP függetlenített funkcionáriusainak teljes névtára.

13 Archontológiai adatgyűjtést mind a párt központi levéltárában (pl. a KI magyar szekciójának iratanyagában), mind a helyi pártarchívumokban (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében) végeztek eddig is. A feladatot abban látom, hogy ezt a munkát a jövőben rendszeresen és összehangoltan végezzük. Űgy gondolom, célszerű volna, ha ezt a tárgyat az országos pártarchívumi értekezlet napirendjére tűznénk. 5.2. Kiegészítő megjegyzések A pártlevéltárosoknak további archontológiai feladataikat másutt dolgozó levéltáros kollégáikkal összehangoltan kívánatos végezniük. Ezek a feladatok a párt — vezető szerepéből adódó — irányítási funkciójával függnek össze, s a tömegszervezetek, az államapparátus, a társadalmi szervezetek és egyesületek személyi állományának archontológiai feltérképezését jelentik.

14 Talán nem fölösleges ehhez két megjegyzést tennem, a) a párt (esetünkben az MDP) irányítási funkciója részint intézményesített formában, részint a párttagok személyén keresztül realizálódik, b) számot kell vetni azzal a körülménnyel is, hogy mind a politikai döntéshozatal, mind a végrehajtás folyamatában vajmi nehéz pontos határvonalat húzni a párt és az állam működési területei közé. 6. Az archontológiakészítés fázisai Az archontológiai kutatásoknak — a többi tudományos munkához hasonlóan — három fázisát különböztetjük meg: az előtanulmányt, az anyaggyűjtést és a szerkesztést. 6.1. Előtanulmány Az előtanulmány első feladata a kutatás tárgyának és időhatárainak megállapítása. Ezt követően tanulmányozni kell az adott szervezet struktúráját, tehát a függőségi elv szerinti vertikális és a tevékenységi elv szerinti horizontális tagozódását, valamint funkcióját, vagyis a struktúra működési módját, illetékességét, hatáskörét, figyelembe véve a bekövetkezett változásokat. Szintén az előtanulmány során kell tisztázni, hogy milyen mélységig kell, illetve lehet a személyi állomány kutatását végezni. 6.2. Anyaggyűjtés Az adatgyűjtéssel kapcsolatban érdemes emlékezetbe idézni Fállenbüchl Zoltán álláspontját: ,,Az archontológiakészítőnek nem szabad megfeledkeznie róla, hogy munkája elsősorban nem szervezetek, hanem személyek története bizonyos funkciókban. Maguknak a szervezeteknek a története a hivatal- illetve az üzemtörténethez tartozik. Ez magával hozza, hogy az adatgyűjtésben a személyi adatoké az elsőség."

15