Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.
Kiss Kálmán: A biográfiák felhasználásának módja és lehetőségei
Mint arról már említést tettünk, „A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő szolnoki alakjai"-ról megjelent életrajzok tudományos igénnyel, hiteles forrásokra épülve készültek. Valamennyi iskolában ismerik és használják ezt a kötetet, a MLEE hallgatói is szívesen tanulmányozzák a benne bemutatott életutakat. Az 1918—19-es forradalmak, vagy az ellenforradalmi korszak munkásmozgalmának tanulmányozásakor célszerű egy-egy életpálya ismertetésére felkérni a tanulókat, illetve hallgatókat. Tapasztalataink szerint ezek a beszámolók meggyőzőbben és életközeibe hozva mutatják be az egyébként túlzottan általánosnak, távolinak tűnő eseményeket. Ismeretes, hogy a szolnoki munkásmozgalom kiemelkedő alakjainak, az első magyar proletárdiktatúra helyi vezetőinek legjobbjait, így pl. F. Bede Lászlót és Pálfy Jánost 1920ban az abonyi Vigyázó-kastélyban gyilkolták meg. Az ellenforradalmi terrort, a helyi proletárhatalom kiépítéséért küzdők sorsát legjobban dr. Borzsák József tanár — a kisújszállási direktórium volt tagja — visszaemlékezésének idézésével tudjuk bemutatni: „Hogy mi lett a sorsunk, ki nem tudja? összetöretés, börtön, kenyérvesztés, gyűlölet, megcsúfolás, számtalan jó társunk számára puskagolyó, kötél és a sír mélye. Akik túléltük a szörnyű vihart, eljárt fölöttünk az idő, megöregedtünk, de becsületes igyekvésünkre, jót akaró, nemes szándékunkra tiszta szívvel és büszke öntudattal gondolunk vissza mindenkor. A múlt lezárult, a jelen él, a jövőbe reménykedéssel tekintünk." 8 összegzésként elmondhatjuk, hogy a biográfiák felhasználásának számtalan lehetősége van az iskolai tanórákon, a fakultatív órákon, a helytörténeti-honismereti szakkörökön, a KISZ-foglalkozásokon, történelmi-forradalmi évfordulókhoz kapcsolódó ünnepségeken. Több éves tapasztalat alapján azt is meggyőződéssel vallom, hogy az ideológiai és propagandamunkában, a politikai oktatásban, a marxista egyetemi oktatásban is célszerű és hasznos a kiemelkedő — országos és helyi — személyiségek életútját beépíteni egy-egy témába. Éppen meggyőző, bizonyító erejük teszi ezt indokolttá. Hangsúlyoznunk kell azonban azt is, hogy a már korábban felvázolt alapvető elveket következetesen szem előtt kell tartanunk; indokolatlan állítások, meg nem alapozott tények, tudománytalan következtetések, a helytörténeti személyiségek túlzott előtérbe állítása torzíthatja a tanulók és hallgatók történelmi látásmódját, s helytelen vágányra terelheti a megismerési folyamatot. örvendetes, hogy megyénkben — a korábbi évekhez viszonyítva — nagyobb súlyt helyeznek a nevelők, a politikai oktatás szakemberei a biográfiák feldolgozására, a történelmi személyiségek megismertetésére. Egyik legszebb szakfelügyelői emlékemként őrzöm azt az élményt, amikor a jászárokszállási gimnázium fennállásának 10. évfordulóján ünnepi beszédet mondhattam abból az alkalomból, hogy az iskola felvette Solymosi Ignácnak, a 20-as, illetve 30-as évek agrárszocialista vezetőjének a nevét. Ügy éreztem, hogy sikerült megértetnem a fiatalokkal, hogy Jászárokszálláson, ha szám szerint kevesen voltak is Solymosi Ignácok, ők vetették el a magot, melyből a vetés sarj adását mások, az utódok érthették meg. Az ő kemény munkájuk teremtette meg az alapot többek között ahhoz is, hogy a Jászságban a virágzó mezőgazdasági nagyüzemek mellett a középiskolák is megszaporodhattak. Szolnok megyében jónéhány más iskola is kiemelkedő helytörténeti személyiséget választott névadóként. Rendszeresen találkoznak névadójuk hozzátartozóival, ápolják emléküket, s kutatják, gyűjtik az iskola, vagy KISZszervezet névadójával kapcsolatos dokumentumokat. Úgy vélem, hogy az ilyenfajta hagyományápolás is erősíti a sajátos arculatú iskolák kialakulását, s mindenképpen jól szolgálja a múlt és jelen kapcsolódását — a jövő érdekében. JEGYZETEK 1 Részlet Schöherz Zoltán búcsúleveléből; 1942. okt. 8-án kelt levelében szüleitől és húgától vett búcsút. 2 Szántó Imre: A helytörténeti kutatások elméleti és módszertani kérdései (Bp. 1968. 13. p.) 1 Szolnoki Munkás 1919. március 29. '• Törökszentmiklósi Űjság 1919. április 18. 5 Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának Archívuma Munkásmozgalmi adattár (Dr. Borzsák József visszaemlékezése) (i Farkas Imre életútja (Túrkeve Finta Múzeum, kézirat) 7 Farkas Imre életrajztöredéke (Túrkeve Finta Múzeum) 8 MSZMP Sz. B. Arch. MA.: Dr. Borzsák József visszaemlékezése (kézirat)
