Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Imre Mátyásné: Tájékoztató az MSZMP Központi Archívumának 1985. évi szerzeményeiről

IMRE MÁTYÁSNÉ: TÁJÉKOZTATÓ AZ MSZMP KÖZPONTI ARCHÍVUMÁNAK 1985. ÉVI SZERZEMÉNYEIRŐL Az év során iratállományunk 1212 őrzési egységgel, 21 filmtekerccsel, 4 magnótekercscsel és 31 db visszaemlékezéssel gyarapodott. Ebből 1133 ő. e. az illetékességi körünkbe tartozó esedékes iratanyag; külföldről (Szovjetunió, Lengyelország, Anglia, Ausztria, Egyesült Államok, Olaszország, Svédország). Intézetünk munkatársainak és külső kutatóknak a közreműködésével 19 ő. e. xeroxmásolat és 15 tekercs film érkezett. Archívumunkba került 3 személy irathagyatéka és 15 személy kisebb terjedelmű iratanyaga, ez utóbbiak egy része kiegészítés már korábban érkezett dokumentumokhoz. Űj szerzeményeink közül szélesebb körű érdeklődésre tarthatnak számot: A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Központjának 1948—1955 évkörű iratai. Fodor Zoltán irathagyatéka. Fodor elvtárs 1929-től vett részt a munkásmozgalomban, munkás-kultúrszervezetekben tevékenykedett. 1931-től KIMSZ területi bizottsági tag volt, majd az 1932. évi letartóztatásából szabadulva ismét KIMSZ-funkcionáriusként folytatta munkáját. 1938-ban — a KMP egyetértésével — Spanyolországba utazott, ahol részt vett a harcokban. 1939-ben súlyosan megsebesült, a Szovjetunióba került gyógykezelésre. Felgyógyulása után a Komintern apparátusának munkatársa lett. 1943-ban illegális munkára hazaküldték, de a magyar határon elfogták, majd Auschwitzba deportálták. Hazatérése után a párt központi apparátusában dolgozott, később külügyi szolgálatot teljesített nyugdíjazásáig. Nyugdíjazása után a KB Külügyi Osztályának társadalmi munkatársa lett. Gazdag életútját a hagyatékban memoárjából, személyi dokumentumaiból és számos kitüntetésének igazolványaiból követhetjük nyomon. Felelős hivatali tevékenysége mellett sokat tett azért, hogy Kilián György életútja — aki az 1930-as években, a KIMSZ-ben felső kapcsolata volt — széles körben ismertté váljon, erre vonatkozó levelezés, forgatókönyv és újságcikkek is találhatók a személyi fondjában. Gallai Lajos irathagyatéka. Gallai elvtárs 1929-től aktív részese volt a nyomdász ifjúsági és szociáldemokrata mozgalomnak. 1936tól az MSZDP VI. kerületi szervezetének titkáraként tevékenykedett. 1944 decemberében, Debrecenben részt vett az SZDP újjászervezésében, a mozgalmi élet megindításában. 1945 februárjától az SZDP Országos Vezetőség Üzemszervezési, majd Szakszervezeti Osztályának vezetője. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett, később országgyűlési képviselővé is megválasztották. A két munkáspárt egyesülése után, 1950-ig az OTI elnöke volt, majd 1951-től a Kőbányai Textilműveknél pénzügyi osztályvezető, 1957—1961 között az MSZMP KB apparátusában, ezt követően, nyugdíjazásáig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főosztályvezetőként. Irathagyatéka — személyi okmányain kívül — a felszabadulás utáni időszakban keletkezett. Tartalmazza a párt- és szakszervezeti mozgalmi, illetve hivatali tevékenységével összefüggő iratokat, levelezést, továbbá országgyűlési beszéd vázlatait, jegyzeteit és újságkivágatokat a munkásmozgalom támaköréből, valamint fényképeit. Ágoston Péter és Ágoston Péterné személyi fondjához kiegészítés: személyi okmányok, fényképek. Kéthly Anna két levele Gárdos Mariskához 1945-ből. Kimmel Emil személyi okmányai, igazolások munkásmozgalmi tevékenységéről. Kovács Rudolf jegyzetei a Veszprém megyei újjáalakuló pártértekezletről, 1956. november 1. Thomas Mann levele a magyar hatóságokhoz és az MDP-hez Kerpely Jenő ügyében xeroxmásolatban, 1951., 1955. A Hoover Institution (USA) anyagából: a Magyarországi Tanácsköztársaság bel-, kül- és gazdasági helyzetével foglalkozó jelentések, tájékoztatók, levelezés, interjúk, valamint tájékoztatók Kun Bélával folytatott megbeszélésekről, ill. interjúiról, kivonatok a legfőbb gazdasági tanács 1919. májusi és júniusi — Magyarország elleni blokád kérdésével foglalkozó — üléseinek jegyzőkönyveiből xeroxmásolatban, 1919. április—július.