Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.
Imre Mátyásné, Szűcs László: Forrásközlési útmutató a pártarchívumok számára
nevezését, a megjelenés helyét, időhatárait, szerkesztője nevét, lehetőleg politikái irányzatát. A mutatót a sajtótermékek nevének alfabetikus rendjében kell összeállítani. 26. Rövidítések jegyzéke A kötetben előforduló rövidítések alfabetikus felsorolását és ezek feloldását tartalmazza. Nem kell felvenni a jegyzékbe a közhasznú rövidítéseket (pl., stb., ún., ill., o., 1., pld., kg, elvt., szoc. dem.), s azokat a rövidítéseket sem, amelyek magyarázatát jegyzetben vagy szögletes zárójelbe helyezve, szöveg közben megadtuk. 27. Illusztrációk A kiadványban illusztrációk is elhelyezhetők. Ezek tematikája a következő lehet: — a kötetben szereplő kiemelkedő személyiségek arcképei, — a témával kapcsolatos kiemelkedő eseményekről készült fényképek, — a dokumentumokban említett fontos események színhelyéről készült fényképek, — egyes jellegzetes iratok, illetve fejléceik pecsétjeik képei. Az illusztráció alatt rövid, egymondatos magyarázó szöveget kell elhelyezni. 28. Bevezető tanulmány A bevezető tanulmányt a forrásanyag öszszeállítása, szerkesztése, jegyzetelése után célszerű elkészíteni. Ennek alapján az adott kötetben közölt dokumentumanyag képezi. Tanulmány jelleggel kívánatos elkészíteni. A tanulmány a forrásközlés tárgyától függően térjen ki: — az adott korszak összefoglaló ismertetésére; — az adott földrajzi egység (a kiadványban közzétett dokumentumok évkorét figyelembe véve) a történetének összefoglaló ismertetésére, fejlődésének sajátosságaira; — az adott esemény-eseménysornak a nemzeti történelmünk összefüggéseiben való bemutatására; — az adott intézmény, mozgalmi szerv hivataltörténetére, helyére (alá- és fölérendeltségi viszonyára, szerepére) az intézményrendszerben, a mozgalom szervezetének keretében, a vezető tisztségviselők felsorolására, esetleg életútjuk ismertetésére; — az adott személy életútjának ismertetésére; — egy intézmény, vagy egy személy azonos típusú iratainak közlése esetén, amennyiben a dokumentumok címében a tárgyat nem tüntettük fel, a tárgyak, témák, napirendek összefoglaló ismertetése. A bevezető tanulmány fejezetekre tagolódhat, melyeknek alcímeket kell adni. A tanulmányhoz lapalji jegyzetek készíthetők egytől folyamatosan számozva. A kötetben közreadott dokumentumokra való hivatkozást nem lapalji jegyzetben, hanem a tanulmány szövegébe illesztve, szögletes zárójelek között csak a dokumentum sorszámát kell megadni. Ügyelni kell arra, hogy a bevezető tanulmány lehetőleg ne ismételje meg a tárgyi magyarázó jegyzetekben foglaltakat. 29. Sorozatbevezető tanulmány Többkötetes kiadvány esetében szükséges elkészíteni. Mindenekelőtt a sorozat célját kell taglalnia. Ezt követően foglalkoznia kell a kiadvány tárgyával (milyen forrrásbázis, milyen jellegű dokumentumok közlésére kerül sor). Továbbá a sorozat időhatárairól, a kötetbeosztásról és az egyes kötetek belső tagolásáról kell szólnia. Végül említést kell tenni a kiadás kezdeményezőiről, a sorozat gondozóiról, támogatóiról. 30. Szerkesztői tájékoztató A tájékoztatónak tartalmaznia kell: — a kötet forrásbázisát, esetenként az egyes fondók történetét; — a válogatás szempontjait; — a közlés, a dokumentumok elrendezésének módját; — a kihagyások jellegét; — a jegyzetek, magyarázatok jellegét és elhelyezésük módját; — az apparátus, illetve a kötet használatának ismertetését.