Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.
Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt országos vezető testületeinek szervezeti felépítése és működési mechanizmusa
SZABÖ ÉVA: A MAGYAR KOMMUNISTA PART ORSZÁGOS VEZETŐ TESTÜLETEINEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA* KONGRESSZUSOK — KONFERENCIÁK A Magyar Kommunista Párt legfelsőbb fórumaként a kongresszust jelölte meg a Szervezeti Szabályzat. A kongresszus mindenkori feladata a párt politikájának meghatározása volt. Ennek megfelelően meghallgatta és elbírálta a Központi Vezetőség beszámolóját. Jóváhagyta politikai, taktikai és szervezeti irányvonalát. Elfogadta a párt programját és Szervezeti Szabályzatát, illetve módosította azokat. Meghatározta a Központi Vezetőség és a Központi Ellenőrző Bizottság létszámát és megválasztotta e testületek tagjait. A kongresszust a Központi Vezetőség hívhatta össze. A Szervezeti Szabályzat előírásai szerint az MKP-ban kongresszust kétévenként kellett tartani. A Központi Vezetőség rendkívüli kongreszszust vagy pártértekezletet is összehívhatott saját kezdeményezésére vagy a pártszervezetek, illetve a tagság egyharmadának indítványára. Ez utóbbi lehetőség, melyet a Szervezeti Szabályzat is rögzített, meglehetősen formálisnak tűnik. Mindenesetre aligha lehetett volna keresztülvinni — frakciózás nélkül —, hogy a pártszervezetek, illetve a tagság egyharmadának indítványára hívjon össze a Központi Vezetőség kongresszust. A Magyar Kommunista Párt gyakorlatában erre nincs is példa. A kongresszus küldötteit — ahogy azt a III. kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabályzat is kimondta — taggyűlésen vagy pártértekezleten a pártszervezetek taglétszámának arányában választották meg. A kongresszus összehívásának időszakában a párt állandó vezető testületei (Központi Vezetőség, Politikai Bizottság, Titkárság és Szervező Bizottság) munkájának középpontjában a kongresszus előkészítése állott. Határoztak a kongresszus időpontjáról, a küldöttek megválasztásának módjáról, a kongresszusnak előterjesztendő napirendről. Megvitatták a kongresszus dokumentumait. Határoztak a kongresszusra meghívott vendégek számáról, személyéről, s a küldöttek és vendégek elhelyezéséről, s egyéb szervezési kérdésekről. E testületek ugyanakkor a kongresszusi munkák előkészítésének irányítására és elvégzésére bizottságokat hoztak létre. Ezeknek meghatározott feladatuk volt, például egy-egy kongresszusi referátum, illetve dokumentum előkészítése. A kongresszus maga választotta meg tisztikarát és hagyta jóvá, illetve fogadta el ügyrendjét. A kongresszusok, konferenciák előkészítésében szinte a párttagság egésze részt vett. A párttagok, pártszervezetek javaslataikkal a párt politikájának kialakításában vettek részt, és szerepük volt a pártmunka számbavételében, a helyi feladatok meghatározásában és a kongresszusi küldöttek megválasztásában. A Magyar Kommunista Párt 1944 és 1948 között két kongresszust és egy pártértekezletet tartott. 1945. május 20—21-én tartották a pártértekezletet, 1946. szeptember 28. és október 1. között ülésezett a párt III. (egyben az első legális) kongresszusa, 1948. június 12én ülésezett a IV. kongresszus. A következőkben tekintsük át a párt egyes kongresszusainak szervezeti előkészítését és lefolyását. A Magyar Kommunista Párt májusi konferenciája (1945). A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége 1945. február 23—24-i ülésén határozta el országos konferencia összehívását. 1945. április 6-i, 13-i és 20-i ülésein pedig döntött a konferencia időpontjáról, napirendjéről és megválasztotta az Előkészítő Bizottságot. Ennek vezetője Rákosi Mátyás volt, tagjai Révai József, Gerő Ernő, Kádár János, Kovács István és Kossá István. * Részlet a szerzőnek az MKP szervezettörténetét tárgyaló készülő munkájából. (Szerk. Biz.)