Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Varga György, T.: Az MDP központi iratainak rendezése során felmerült intézménytörténeti kérdésekről

sére stb. létrehozott, kiküldött ideiglenes (ad hoc) bizottságok. Az eddigiekben az állandó bizottságokkal összefüggő néhány fontosabb problémáról esett szó, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az MDP szervezettörténete mellőzheti az egyes konkrét feladatokra, mindenekelőtt a kampányokra életre hívott bizottságok ismertetését és elemzését. Nyilvánvaló, hogy a bizottságok vizsgálatát ki kell terjesztenünk az MKP időszakára, mivel a kérdéskör csak így ragadható meg genezisében. A bizottságok kataszterének összeállítása, s az összes bizottság aprólékos (nemritkán közvetett forrásokra támaszkodó) feltérképezése szükséges ahhoz, hogy a szervezet strukturális és funkcionális rendszerében elfoglalt helyüket rekonstruálhassuk. Bizottságok és vezető szervek, bizottságok és bizottságok, bizottságok és osztályok viszonyának tisztázása nélkül nem fejezhető be az MDP fond rendezése s nem írható meg az MDP szervezettörténete. 5. Az MKP már igen korán megkezdte a különböző bizottságok kiküldését. „Ezek a bizottságok részben tanácsadó szervek voltak a vezető testületek mellett és az adott terület szakértőiből állottak, részben egy-egy kampány lebonyolítására operatív szervek."

35 A jelek szerint ebben az időben egy-egy osztály az azonos felaadtkörrel megbízott állagszintű állandó bizottság alárendeltségében működött. A Szakszervezeti Osztály a Szakszervezeti Bizottság, a Falusi Osztály a Falusi Bizottság apparátusa volt, a Külügyi Bizottság mellé osztályt létesítettek

36 stb. A két munkáspárt egyesülése után bizottságok és osztályok viszonyának képlete annyiban változott, hogy olyan bizottságot is életre hívtak, amelynek több osztályt rendeltek alá. Az Agitációs és Propaganda Bizottság feladatává az Oktatási, Agitációs, Sajtó és Értelmiségi Osztályok tevékenységének koordinálását tették..

37 Az Agit.-Prop Bizottság felállítása és működése anticipálta az laárendeltségében működő osztályok átszervezését! Az 1950 tavaszán felállított Agitációs és Propaganda Osztály (APO) iratanyagában — a levéltári rendezés előtt — négy olyan korábbi osztály iratait is őriztük, amelyek feladatkörét az APO vette át. Ezek az osztályok a következők: a) Értelmiségi (később: Kultúrpolitikai) Osztály, b) Oktatási Osztály, c) Sajtó Osztály, d) Propaganda (később: Agitációs) Osztály. a) A Szervező Bizottság 1948. november 15-i kibővített ülésén átszervezték az Értelmiségi Osztályt s nevét Kultúrpolitikai Osztályra változtatták.

38 Az átszervezést azzal indokolták, hogy az osztály értelmiségi agitáció] a és a politikai fordulat hatására a magyar értelmiség „tekintélyes hányada" az MDP tagja lett s ezért az osztály munkájának súlypontját a kultúrpolitika területére kell áthelyezni. A Kultúrpolitikai Osztálynak öt reszortja volt: Köznevelési reszort (irányítását az osztályon szervezett Köznevelési Bizottság látta el), Tudományos reszort (irányítását az osztály mellett szervezett Tudománypolitikai Bizottság és annak szakbizottságai végezték), Egyházpolitikai reszort, Művészeti reszort (munkáját a Művészetpolitikai Bizottság és annak szakbizottságai irányították), Szabadművelődési reszort (a reszort munkáját a Szabadművelődési Bizottság hangolta össze az Oktatási Osztály Tömegszervezeti Alosztályának munkájával). A reszortok élén felelős referensek álltak. Az osztályt a Titkárság 1949. július 15-i ülésén megszüntették: köznevelési reszortját az Oktatási Osztályhoz csatolták, többi része az Agitációs Osztályba olvadt be.

39 A Kultúrpolitikai Osztály politikai felelőse Révai József, vezetője Kállai Gyula volt. b) Az Oktatási Osztályt a Szervező Bizottság 1948. december 13-i ülésén hozott határozat alapján szervezték át.

40 Az osztály három nagyobb strukturális egységre tagolódott: Ideológiai csoport, Pártonkívüli oktatási alosztály, Ellenőrzési és irányító csoport. Az említett szerkezeti egységeken belül alosztályok, illetve reszortok működtek. (Megjegyzendő, hogy az elfogadott határozat nem mindenben ment át a gyakorlatba, így például a Központi Előadói Iroda felállítására ekkor még nem került sor.) Más vonatkozásban már említettük, hogy a Kultúrpolitikai Osztály köznevelési reszortja 1949 júniusában az Oktatási Osztályba olvadt be. A Politikai Bizottság 1949. július 28-i határozata után az osztály az alábbi szerkezeti felépítésben működött: I. Pártoktatás A) Elméleti csoport a) Előadói Iroda b) Szerkesztés B) Ellenőrző és irányító csoport a) Iskolai alosztály b) Iskolán kívüli alosztály c) Instruktorok