Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [14] 1984. 128 p.

Katona Márta: Révész Mihály levéltári gyűjtőmunkája

tovszky Edének. Indítványukat nem minden előzmény nélkül terjesztették a párt vezetőség elé, hiszen már e mult százed végén Pfefer Sándor, Bokányi Dezső és Groszmann Mikse is szorgelmez4 ták e párt erchivumánek létrehozását. Révész Mihály 1914-ben már többéves gyűjtőmunka tapasztalatainak birtokában nemcsak támogatta Brosztovszkyék elképzelését, de ugy tűnik, ettől kezdve szívügyének is tekintette az archivuip megszervezését. Tisztában lehetett ezzel, hogy sem ő, sem mások egyéni gyűjtögetése, legyen az bármilyen alepos, nem töltheti be a pártarchivum szerepét. A politikai helyzet alakulásé, ez I. Világháború kitörése azonban megakadályozta elképzeléseik megvalósulása t. Életének érdekes paradoxoné, hogy a Tanáceköztársoság- melyet Révész fenntartásokkal fogadott - teremtette meg elsőként e lehetőséget a munkásmozgalmi múzeum, orchivum felállitásáreKételkedett a proletárdiktetúre győzelmében, sérelmezte a szociáldemokrata eozmék és vezetők háttérbe szoritását, ennek ellenére elfogadta a Forradalmi Kormányzótanács megbizását a Kommunisto Proletár Múzeum felállítására." A múzeum megszervezését lónyogében ogy 3 tagu direktórium kapta feladetául. Diner Dénes Dózsef és Krejcsi Rezső külföldön tartózkodtak, igy e gyekorletban Révész szervezte és irányította a munkát. Legfontosabb fe4, Tenuságtevők 3b 473. oldal 5, Gerelyes Ede: Kommunista proletár múzeum 1919-ben. Legújebbkorí Történeti Múzeum évkönyve 1959. 15-26. oldal Pl Arch. 604.f. 5.cs. 1. ő.e.