Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Suskovits Lászlóné: A Marx-kiállításról és Marx műveiről

litikai rendőrség vezetője... visszaadta a kéziratot és szabadon bocsátott azzal, hogy bár a "Tőke nincs betiltva, ő azt tanácsolta, hagyjam a forditást abba, mert kellemetlenségeim lesznek..." Legutoljára 1944-ben "A tőké"-nek bárhol fellelhető példányai megsemmi3itését rendelik el. Ennek ellenére mindig voltak emberek, akik vállalták a veszélyt, ami'"a "Tilos nyomtatványok, könyvek" rejtegetésével, terjesztésével járt. Marx A tőke cimü müvét 1845 februárjától irta? Amikor befejezte, 1867 ápr. 1-én levelet küldött barátjának, Engelsnek. Engels pénzt küldött, hogy ruháit, óráját kiválthassa a zálogházból, s a kézirattal Hamburgba tudjon utazni a kiadójához. Barátai nagyon lelkesen fogadták a Tőkét, de az üzleti siker elmaradt, annak ellenére, hogy Engels /név nélkül/ német újságokban, 7 recenziót is közölt a műről. Négy ó> alatt csupán 1000 db-ot tudtak eladni. A könyv ára a korabeli bérekhez képest igen magas volt. Az eredeti példányokból hét maradt fenn. Az 1867. évi hamburgi kiadásból a Párttörténeti Intézet Könyvtára is őriz egy példányt.A cári Oroszországban 1872-ben legálisan megjelent és 3000 példányban fogyott el. Lenin 1887ben, 17 évesen a Kazanyi Egyetemen olvasta a müvet. " A tőke" első kötetének megjelenése után nagy volt Németországban Marx tekintélye és népszerűsége, nemcsak a tudomány emberei, hanem a munkások körében is, ÍJ nemcsak az akkoriban megalakult Szociáldemokrata Munkáspárt /az "eisenachi"/, hanem a lassalleánusok soraiban is. A munkások felkeresték és bizalommal kértek tanácsot tőle.^ A LásdtMuseum. Karl-Marx-Haus. Trier. 1983. 84-100. pp. 5 Kálmán Endre: Egy vitatott Marx-interjú. PTK 1979. 1. 1961-1973. pp.