Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Fomicsev, V. N.: Marx és Engels dokumentumainak fondja az IML Központi Pártarchívumában

Létrehozásakor az Intézetnek mindössze 8, A.Ruge-hez irott Marx-levél volt birtokában. V.I. Lenin, a párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány rendszeres és sokoldalú segitséget nyújtottak az Intézetnek a munka megszervezésében: az éhezés és gazdasági Összeomlás, gépek és szerszámok hiánya ellenére jelentős anyagi eszközöket biztosítottak Marx- és Engels dokumentumainak felkutatására, megvételére vagy fotóképiák készítésére. Nagymértékben hozzájárultak a levéltárnak Marx és Engels irataival való gazdagításához D.B.Rjazanov, az Intézet első igazgatója, külföldi levelezők: Aliksz Gillen, A.A. Majszkaja, A.Trahtenberg és mások. E munka eredményeképpen az Intézetben gyűlt össze Marx és Engels napjainkig fennmaradt kéziratainak és leveleinek döntő többsége. 1930-ban ez 4316 őrzési egységet jelentett, vagyis kb. 55 ezer lap fotókópiát és 437 eredeti kéziratot.

1 A Marx és Engels Intézet és a V.I.Lenin Intézet 1931. évi összevonása az egységes - az SZK/b/P KB mellett működő - MarxEngels-Lenin Intézetbe, új lendületet adott e munkálatoknak. 1931-től a háború kezdetéig több mint 1300 Marx és Engels-dokumentum érkezett be és igy a fond mennyisége 5640 dokumentumra /vagyis őrzési egységre/ gyarapodott. Ezen anyagok alapján jelent meg Marx és Engels Müveinek első orosz nyelvű kiadása. Ez 28 kötetből állt /33 könyv/, melyekben Marx és Engels több mint 4 50 írása és 779 levele első alkalommal látott napvilágot. Literaturnoe maszledsztvo K.Marksza i P.Engelsza. Moszkva, 1969. sz„ 145.